Nyomtatás

 

Világimanapi beszámoló – Bocskaikert


Imádkozni öröm

 
Minden év március első péntekén ünnepeljük az Ökumenikus Világimanapot. Így volt ebben az évben is a Bocskaikerti Református Misszió Egyházközségben, ahol az ima fontosságáról tettünk tanúbizonyságot szép számmal.

A nehéz helyzetek idézik elő az ima szükségességét és annak megtapasztalását, ami napjainkban nagyon is aktuális, hiszen a szomszédságunkban háború dúl.

Az imanap anyagát a Tajvan-i nők készítették elő melynek mottója: „hallottam az Úr Jézusba vetett hitetekről”. Tajvan világszerte az „Orchideák Királyságaként” ismert. A mi asztalunkon is ott pompázott ez alkalommal a csodás rózsaszínű orchidea az ő tiszteletükre.

Az imafüzet boritóját Hui-Wen Hsiao művész alkotása illusztrálja csodálatos színekkel. A festményen lévő nők egy patak mellett ülnek, csendben imádkoznak és felnéznek a sötétbe, mert az előttük álló út bizonytalansága ellenére tudják, hogy Krisztus megváltása eljött.

A tajvani emberek sokat szenvedtek a történelem során a gyarmatosítók által okozott etnika és kulturális konfliktusok miatt. Imáikban dicsérik Istent és hálát adnak hazájuk gazdag természeti erőforrásaikért. Az imafüzetben tanúbizonyságot kapunk a tajvani keresztyén testvérektől: a környezet és a család szeretetéről, a nők tanulási jogának elismeréséről, a covid-19 idején nővérként a családért hozott áldozatról történetekben, melyet nőszövetségi testvéreink olvastak fel.

Lelkipásztorunk, Miklós László az Ef 1,15 („...hallottam az Úr Jézusba vetett hitetekről és a bennetek minden szent iránt megnyilvánuló szeretetről.”) igei magyarázatával, imájával lettünk ismét gazdagabbak Isten jóvoltából.
Az imanap központi témáinak feldolgozása alkalmával képes vetítésre is sor került. Kedves vendégünk Csókáné McIntosh Izabella bemutatta az országról, az imanapot Előkészítő Bizottságról és erre az alkalomra komponált ének előadásáról készült videót.

Ez úton is köszönetünket fejezzük ki a tajvani nők és asszonyok imái és tanításaiért.

Alkalmunk szeretetvendégséggel ért véget. Nőtestvéreink egy kis meglepetéssel szolgáltak közöttünk, tepertős pogácsával és csortos kaláccsal kedveskedtek.

Figyeljünk oda egymásra ebben az önző világban, szüntelenül imádkozzunk Istenhez, meglátva mindenkiben a jót és a pozitívat. Lelkiekben hálával, feltöltődve örömmel, szeretettel zártuk az imanapot.

 

Bátori Otília Gizella