• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg
  • slide14.jpg
  • slide15.jpg

 

.

Régen fölgyulladt már bennem a vágyakozás, hogy elmélkedjek törvényeiden, és megvalljam neked ezen a területen is: mennyit tudok és mennyit nem tudok. Valljam világosságod első nyomait és sötétségem maradék zugait, amíg erőd majd meg nem szünteti gyöngeségemet.

Augustinus, Vallomások

 





Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke ohajtva sejt:
Léted világít, mint az égő
Nap, de szemünk bele nem tekinthet.

(Berzsenyi Dániel: Fohászkodás, részlet)

 

 

A Theologiai Szemle "lektorált folyóirat"-ként került regisztrálásra.


A Theologiai Szemle 2012. szeptember 14-től a Magyar Tudományos Művek Tárában "lektorált folyóirat"-ként kerül regisztrálásra.
Ez a szakfolyóiratunknak egyrészt a tekintélyét fejezi ki, másrészt pedig azzal a következménnyel jár, hogy a tanulmányi rovatban megjelenő írások a tudományos fokozat megszerzésének folyamán kredit pontokat nyernek. A Szemle rovatainak a tartalmi természetéből is következik, hogy a lektorálási kötelezettség és az ezzel járó előnyök csak a tanulmányi rovatban megjelenő írásokra vonatkoznak.

Régi indokolt elvárásnak tesz eleget ez a regisztráció.

 

 

A főszerkesztő jegyzete - 2019/04


A genderről még egyszer


Az elmúlt lapszám főszerkesztői jegyzetében – amelyet e témában olyan magyar református hivatkozással fejeztem be, amely sokak számára reményteljes bizodalmat hordoz – azt ígértem, hogy a témát e keretben még folytatjuk. Ennek az ígéretemnek teszek most eleget.
Elismeréssel kell említenünk az Egyesült Metodista Egyházat, amely – globálisan csaknem 13 millió tagot számlál – ez év februárjában tartott „Generális Konferenciáján”, megerősítette, hogy LMBTQ személyeket nem szenttel lelkészi szolgálatra és értelemszerűen nem áldja meg az ebbe a csoportba tartozók házasságát.
Innen „balra” vannak az úgynevezett evangelikál és fundamentalista egyházak, majd messze „jobbra” a római katolikus, az ortodox és a monofizita egyházak, melyek mind radikálisan ellenállnak e „korszellemnek.” S a kettő között vannak azok a protestáns egyházak, melyek mindeddig elkerülték, elodázták a „status confessionalis” szorítását, vagy, mint a Magyarországi Református Egyház, tradicionális népegyházként vállalták a biblikus hitvallást e téren. Statisztikai ismereteink tükrében bátran kijelenthetjük, hogy a fölsorolt egyházcsaládok messze többségben vannak a keresztyénségen belül. Mindazonáltal sajnálatos, hogy éppen az északi világ jómódú, eredendően mélyen biblikus egyházai engedtek a korszellemnek – talán nem túlzás azt mondani – a Szentlélekkel szemben.
De miért is kell(ett) engedniük. Mi a kényszerítő erő? Két tényező világosan mutatkozik.
1. A modernség igényének kiszolgálása, amely egyházi mentalitás – nagyon helyesen – tárt karokkal várja a szekularizáció győzelmes tengeréből hozzájuk (vissza)térőket. Ugyanakkor a befogadó készséget demonstráló mentalitás – nagyon helytelenül – föláldozza a biblikus értékrendet, vállalva azt is, hogy ezzel a tradicionális tagjainak az elvesztésével fizet.
2. Intézményi aggodalom – nevezetesen, hogy az egyházszakadás miatti félelem okán, vállalnak föl olyan „gesztusokat”, amellyel egyszerűen megsértik önmaguk biblikus megalapozottságát és így szolgálatuk hitelességét. Nagyon nehéz megítélni, hogy társadalmi presztízsben és/vagy missziói sikerben ezek a liberális döntések „mennyit hoznak és mennyit
visznek?”.
Az viszont elég világos, hogy az ökumené terén csak visznek. Megnehezítik az ökumenikus kapcsolatokat az összes relációban. Egy konkrét példa a közelmúltból: A Mekane Yesus Etióp Evangéliumi Egyház (EECMY) Addisz-Abebában
tartotta tizenötödik zsinatát 2019. augusztus 20–24. között, ahol megerősítette elkötelezettségét, miszerint csak olyan egyházakkal működik együtt, amelyek értelmezik a házasságot. E határozat eredményeképp az EECMY fölmondta hosszú távú együttműködését a Presbiteriánus Egyházzal (PC(USA)), más egyházzal pedig emiatt föl sem tudja venni a kapcsolatot.
Ehhez hasonló esetek vannak a mögött a tény/jelenség mögött is, hogy mind az EVT, mind pedig az EEK tagsága csökkent az elmúlt években, pedig éppen az Európában gyökeret verő afrikai és ázsiai evangelikál és pünkösdi jellegű egyházak hozhattak volna egyfajta megpezsdülést például az EEK-ban. Ez a nem titkolt reménység sok esetben az egyneműek házasságához való viszony okán ment/megy a füstbe.
Az ortodox egyházak kilépése, tagságuk fölfüggesztése az EVT-ben és EEK-ban szintén részben, vagy egészben ezen a területen inkább bukik, mint áll. És itt nem csak a házassági, vagy papi áldásról és szentelésről van szó, hanem a gender-témakör mélységéről, az embernek, mint férfinak és nőnek a megítéléséről. „Krisztus fénye és az egyház” című előadásában, Kirill metropolita, az orosz ortodox egyház akkori külügyi vezetője, a Nagyszebeni Ökumenikus Nagyülésen, 2007-ben egyértelműen kimondta, hogy korábban a dogmatikai viták ellenére (szociál)etikai téren az egyházak egyet tudtak érteni, együtt tudtak nyilatkozni, esetleg cselekedni. Ma az etikai megítélésekben meglévő nagy különbség a nyugati és keleti egyházak között szinte ellehetetleníti az ökumenikus párbeszédet. Példának a gender-ügyet, a homofíliát és a bioetikát említette. (THSZ 2007. 201. o.) Utóda, Hillarion metropolita bizonyára ugyanígy gondolja.

Bóna Zoltán és a DC Ökumenikai szekciója

 

 

 

TARTALOM

 

A FÕSZERKESZTÕ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN: A genderről még egyszer . . . 194

SZÓLJ, URAM!

FABINY TAMÁS: Kívül tágasabb . . . 195


TANÍTS MINKET, URUNK!

HODOSSY-TAKÁCS ELŐD: Régészet és Biblia: az első száz év . . . 196
CSABAI ÁGNES: Jezábel halála. Hnum contra Jahve – az egyiptomi-zsidó konfliktus Elephantiné szigetén . . . 204
REPELIK GÁBOR: Arám a Népek táblájában (1Móz 10) . . .  218
KODÁCSY TAMÁS – INHOFF MONA: Halogatott reménységben . . . 224
KISS JENÔ: A csomópont-létezés és velejárói . . .  229
CSEPREGI ANDRÁS: Hatalom, erőszak és megváltás Walter Wink teológiájában . . .   235


KITEKINTÉS

Eucharisztikus tudományos konferencia

FEKETE KÁROLY: Az úrvacsora értéke és jelentősége a református teológiában . . . 239
SZEBIK IMRE: Az úrvacsoráról szóló teológiai felfogás és az úrvacsora gyakorlata az evangélikus egyházban . . . 245


ÖKUMENIKUS SZEMLE

GULYÁS GERGELY: Hit és értelem együtt teremt kultúrát . . .  247


KÖNYVSZEMLE

Ökumenikus Könyvest – 2009

SZATMÁRI GYÖRGYI: Simon Tamás László: Közelítések az Újszövetséghez . . . 249
E. KÖKÉNYES ZSUZSA: Cserbik János – Tonhaizer Tibor: Európa Bibliája . . .  250
OROSZ GÁBOR VIKTOR: Reformátori iratok új kiadásban . . .  251
JÓZSA GYÖRGY ZOLTÁN: Cselényi István Gábor: A Szentlélek anyai arca . . .  252

 

 

 

 

Absztraktok 2019/04

 

Hodossy-Takács Előd

Régészet és Biblia: az első száz év

A mai, bibliai tájakon folytatott archeológiai kutatás már nem „bibliai régészet” a szó évtizedekkel ezelőtti értelmében, hanem egy teológiai prekoncepcióktól független, egyre erőteljesebben antropológiai felismerésekre, kulturális változásokra koncentráló tudomány. Fókuszában nem kizárólag a nagy tell-ek állnak, hanem a kutatás a teljes vidék rajzát, ősi hasznosítását figyeli, legyen szó vízgazdálkodásról vagy legelőhasználatról. Interdiszciplináris, elválaszthatatlan a természet- és társadalomtudományok széles skálájától, a hidrogeológiától a gazdaságtörténetig. Mennyiben maradt meg „bibliainak”? Talán annyiban, hogy azokat a területeket kutatja, ahol a bibliai történetek nagy része zajlott. Írásunk röviden áttekinti a palesztinai régészeti kutatások történetének első évtizedeit, és megfogalmazunk néhány megállapítást a kutatási módszertan változásairól, valamint az értékelés sajátos, gyakran a tudomány határait komolyan feszegető irányairól.

Archeological research in today’s biblical landscapes is no longer “biblical archeology” in the literal sense of the word used decades ago, but a science that is increasingly focused on anthropological insights and cultural change, and independent of theological preconceptions. The focus is not only on great tell-s, but the research looks at the landscape, environment and utilization, be it ancient water management or pasture usage. It is interdisciplinary, inseparable from a wide range of natural and social sciences, from hydrogeology to economic history. To what extent did it remain “biblical”? It explores the areas where most of the biblical
stories took place. Our paper gives a brief overview of the first decades of the history of Palestinian archaeological research, and makes some observations on changes in research methodology, and on the specific directions of its evaluation that are often pushing the boundaries of science.


Csabai Ágnes

Jezábel halála
Hnum contra Jahve – az egyiptomi-zsidó konfliktus
Elephantiné szigetén

Elephantiné szigete Egyiptom déli határától nem messze található. Földrajzi elhelyezkedése alapján stratégiailag fontos volt már a predinasztikus kortól (Kr. e. 3500) kezdve. A szigeten főként különböző katonai
kolóniák állomásoztak, a késő korban arámiak vagy ahogyan magukat hívták: yehudi-ak. A zsidó jelenlét igazából a jeruzsálemi templom lerombolása (Kr. e. 587) után detektálható. A kolónia életét a hermopoliszi ill. az elephantinei papiruszok örökítik meg. Ezen kívül leírják a páska ünnepét, a templom lerombolásának történetét majd a kérést hogyan építhessék újjá a templomot. Jelen tanulmány bemutatja a zsidó kolónia megalakulásának történetét, némi betekintést nyújt mindennapi életébe, majd áttekintést ad a „Hnum-Jahve” konfliktusról, és a későbbi petíciókról. Végül felveti a kérdést, hogy vajon miért nem épülhet újjá a templom.

Elephantine Island is located not far from the southern border of Egypt. Based on its geographical location, it was strategically important from the Predinastic Age (3500 BC). There were mainly military colonies on the island, Late Aramaic or as they called themselves: Yehudi. The Jewish presence was actually discovered after the destruction of the Jerusalem temple (587 BC). The life of the colony was determined by hermopolis and. captured by elephantine papyrus. In addition, they describe the feast of the Passover, the history of the destruction of the temple, and the request for how to rebuild the temple. This study presents the history of the formation of the Jewish colony, gives some insight into daily life, and gives an overview of the „Hnum-Jahve” conflict and subsequent petitions. Finally, he wonders why the temple cannot be rebuilt.

 

Repelik Gábor

Arám a Népek táblájában (1Móz 10)

Az izráeliek és az arámok egymás ellenségei voltak. Az ószövetségi hagyomány legalábbis többnyire ezt a képet festi elénk kettőjük kapcsolatáról. Nem így a Népek Táblája (lásd 1Móz 10), melyben e két entitás egyaránt, mint Sém leszármazottja, egymáshoz közel álló, ha úgy tetszik, rokon népként jelenik meg. Jelen tanulmány célja – az ószövetségi genealógia természetének rövid vizsgálatán túl – annak a kérdésnek a körüljárása, hogy milyen teológiai, területi-politikai vagy kulturális látásmód képezi ennek az összetartozástudatnak az alapját. Vizsgálódásom során elsőként a Tábla Őstörténetben elfoglalt helyét, kánoni szövegének forrásait és azok jellegzetességeit veszem górcső alá, ezt követően pedig kísérletet teszek Arám „testvéreinek” és „fiainak” beazonosítására, kapcsolatuk rekonstrukciójára.

The Israelites and the Arameans were enemies. At least, the most part of tradition of the Old Testament gives such a picture of them. This is not the case, however, with the Table of Nations (see Genesis 10), in which both entities are described as descendants of Shem, who are close to one another, or if you like, who are relatives. The purpose of this study – in addition to a brief overview of the nature of Old Testament genealogy – is to explore the question of what theological, territorial-political or cultural perspective forms the basis of this sense of close relationship. In the course of my examination, I first examine the place of the Table of Nations within the Primeval History, the sources of its canonical text and their characteristics, and then attempt to identify the „brothers” and the „sons” of Aram, and to reconstruct their relationship.


Kodácsy Tamás – Inhoff Mona

Halogatott reménységben

1978-ban született meg az első, in vitro fertilizációval (IVF) fogant csecsemő. Az asszisztált reprodukció eredményessége mérföldkőnek számított a meddőség elleni küzdelemben. A meddőséggel és gyermekszüléssel kapcsolatos események a Szentírásban is kiemelt fontosságúak. Kérdés, hogy keresztyén gondokozóként mit mondhatunk IVF során felvetődő kérdésekre. Tanulmányunk a hazai joggyakorlat és a különböző felekezeti állásfoglalások bemutatása után két etikai kérdésre fókuszál. Egyrészt: hogyan értelmezhetjük a terméketlenségi kérdést a karácsonyi történetben, hogyan fonódik a maga sötét valóságával az üdvtörténetbe? Másrészt: A meddőség átok vagy inkább az áldás elhúzódása?

The first baby conceived by IVF was born in 1978. The efficiency of assisted reproduction was a milestone in the fight against infertility. The events related to barrenness and childbirth have a high importance in the Bible
as well. What answers can we give to the questions surrounding IVF? Our paper focuses on two ethical questions after discussing the domestic practice of law and the statements of the different churches. On one hand, how can we interpret the question of barrenness in the Christmas story, how does it intertwine with its dark reality into the story of salvation? On the other hand, is barrenness a curse or rather the delay of blessing?


Kiss Jenő

A csomópont-létezés és velejárói

E tanulmány a humán létezést a „kapcsolatok csomópontja” (Antoine de Saint-Exupéry), a „felelősségek szövete” (Emmanuel Levinas) és a „lojalitások szövete” (Böszörményi-Nagy Iván) metaforákkal jelzi. Ezek a képek az emberek összetartozását és annak tartalmát jelölik. A tanulmány 1. része a bibliai őstörténetek alapján leírja a teológiai antropológia legalapvetőbb elemeit (relacionalitás, partikularitás az összetartozásban, az emberi összetartozás etikai természete). A 2. rész vázolja a négy dimenziót, amely segít megérteni és értelmezni a létvalóságot: a tényszerűsített események, az egyéni megélés, a kölcsönhatások és a megérdemelt bizalom etikájának dimenzióját. A 3. rész elsőként bemutatja az együtt-létezés esélyeit, amelyek a teremtett emberi lét alapstruktúrájából (lehetőségek és szükségletek) adódnak és az emberek közötti adásban és elfogadásban bontakoznak ki. Ez után vázolja az együttlétezés kockázatait, amelyeket az adás és elfogadás mérlegének súlyos és tartós kibillenése rejt magában. A 4. rész pedig rámutat arra, hogy hogyan járulhat hozzá a kontextuális lelkigondozás a csomópont-létezés helyreállításához.

Dieser Aufsatz bezeichnet die humane Existenz mithilfe der Metapher ‘Knotenpunkt von Beziehungen’ (Antoine de Saint-Exupéry), ‘Gewebe von Verantwortungen’ (Emmanuel Levinas) und ‘Gewebe von Loyalitäten’ (Ivan Böszörmenyi-Nagy). Diese Sinnbilder spielen auf die humane Verbundenheit, beziehungsweise auf deren Inhalt an. Der erste Teil des Aufsatzes (1.) beschreibt aufgrund der biblischen Urgeschichten die fundamentalen Elemente der theologischen Anthropologie (Relationalität, Partikularität in Verbundenheit, ethischer Charakter der menschlichen Verbundenheit). Im zweiten Teil (2.) werden die vier Dimension beschrieben, die das Verstehen und Interpretieren der Existenzwirklichkeit befördern: die Dimension der objektivierbaren Fakten, des persönlichen Erlebens, der Interaktionen sowie der Ethik des verdienten Vertrauens. Der dritte Teil (3.) stellt zuerst die Chancen der Mit-Existenz dar, die sich aus der Grundstruktur des menschlichen Seins (Möglichkeiten und existenzielle Bedürfnisse) ergeben und sich im Geben und Empfangen entfalten. Danach skizziert die Risiken dieser Mit-Existenz, die das Aus-der-Balance-Sein vom Geben und Empfangen in sich birgt. Der vierte Teil (4.) weist darauf hin, wie die Kontextuelle Seelsorge zum Wiederherstellen der Knotenpunkt-Existenz beitragen kann.


Csepregi András

Hatalom, erőszak és megváltás Walter Wink teológiájában

Walter Wink amerikai biblikus teológus (1935–2012) érdeklődésének középpontjában a hatalom, az erőszak
és az aktív erőszakmentes ellenállás lehetősége állt. Kutatásai során találkozott René Girard munkásságával, amelynek bizonyos elemeit beépítette a saját elméletébe, más elemeivel szemben pedig kritikus álláspontot alakított ki. Tanulmányomban Girard kritikus recepciójának a folyamatát mutatom be Wink hatalom-trilógiájának egymást követő köteteiben. Wink és Girard gondolatainak találkozási pontjaiban megjelennek a teológia legfontosabb témái: Jézus Krisztus személye és műve, a megváltás és a megszentelődés, az egyéni és a közösségi etika aktuális kérdései.

Walter Wink, an American biblical theologian (1935–2012) focused on the problem of power, violence and the possibility of active non-violent resistance. In the course of his reseaarch he met the scholarship of René Girard. Wink has built some elements of Girard’s theory into his own train of thought, while he has started a critical discussion of some other aspects of Girard’s arguments. I show the process of the critical reception of Girard in the consequtive volumes of Wink’s power-trilogy. At the meeting points of Wink’s and Girard’s scholarships one encounters some of the most important topics of theology: the person and work of Jesus Christ, soteriology and sanctification, the actual challenges of individual and social ethics.

 

 

Joomla templates by a4joomla