• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg
  • slide14.jpg
  • slide15.jpg

 

.

Régen fölgyulladt már bennem a vágyakozás, hogy elmélkedjek törvényeiden, és megvalljam neked ezen a területen is: mennyit tudok és mennyit nem tudok. Valljam világosságod első nyomait és sötétségem maradék zugait, amíg erőd majd meg nem szünteti gyöngeségemet.

Augustinus, Vallomások

 





Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke ohajtva sejt:
Léted világít, mint az égő
Nap, de szemünk bele nem tekinthet.

(Berzsenyi Dániel: Fohászkodás, részlet)

 

 

A Theologiai Szemle "lektorált folyóirat"-ként került regisztrálásra.


A Theologiai Szemle 2012. szeptember 14-től a Magyar Tudományos Művek Tárában "lektorált folyóirat"-ként kerül regisztrálásra.
Ez a szakfolyóiratunknak egyrészt a tekintélyét fejezi ki, másrészt pedig azzal a következménnyel jár, hogy a tanulmányi rovatban megjelenő írások a tudományos fokozat megszerzésének folyamán kredit pontokat nyernek. A Szemle rovatainak a tartalmi természetéből is következik, hogy a lektorálási kötelezettség és az ezzel járó előnyök csak a tanulmányi rovatban megjelenő írásokra vonatkoznak.

Régi indokolt elvárásnak tesz eleget ez a regisztráció.

 

 

A főszerkesztő jegyzete - 2020/01


Az Eucharisztikus Világkongresszussal


kapcsán. Bizonyára ezeknek a reflexióknak lesz folytatása, de talán egy primér tűnődés sem hiábavaló a korábban megjelent „tartalmak” ismeretében.
Úgy gondolom, hogy egy olyan ökumenikus teológiai szakfolyóirat számára, amely egyrészt alapvetően protestáns karakterű, másrészt, amelybe rendszeresen írnak római katolikusok, görög- katolikus és ortodox szerzők, továbbá, amelyet e hitvallások papjai is viszonylag nagy számban olvasnak, nem közömbösek a következő és ezekhez hasonló kérdések: csak a római szentmiseáldozatban részesülők eseménye ez a Kongresszus? Csak azoké, akik a transzszubsztanciáció titkát „értik” és vallják? Csak azok, akiket a római egyház meghív az oltárához? Vagy azok számára is van spirituális, élmény-gazdag üzenete, ígérete és ajándéka, akik nem tartoznak a Vatikán közösségéhez, de odatartoznak Jézus Krisztushoz. Sokan vagyunk, akiknek tudomásul kell vennünk a római intézmény exkluzív/szelektív meghívását az oltárhoz, amely azonban nem csökkenti Jézus Krisztus inkluzív meghívásának örömteli érvényét a királyi lakomára.
Továbbá Krisztus áldozatának áldásában való részvétel, illetve ennek az áldozatnak a tisztelete vagy/és imádata a kezdetektől fogva csak az egyik fontos eleme a világkongresszusoknak. A másik, nem kevésbé fontos motivációja a francia szekularizáció a 19. században, később pedig a globális mindenkori szekularizáció. 1881-ben Lille-ben tartották az első nemzetközi kongresszust a megelőző évek nem zökkenőmentes nemzeti kongresszusai után, de az első 7-et Franciaországban. A 8.-at rendezték Jeruzsálemben (sic), az oszmán birodalomban. Ez egy világos jelzés, hogy a primér liturgikus, szakrális motiváció mellett mindig jelen volt a spirituális, missziós, társadalmi, kulturális és demonstratív elem is. Erdő Péter bíboros summás megnyilatkozása harmonizál ezzel a történelmi tapasztalással:”… bemutatkozás a világ előtt és nemcsak a világegyház, hanem a civil világ előtt is”.
Tehát a kongresszusnak lesz üzenete az egész „világhoz” és különösen az egész magyar társadalomhoz, így a nem római katolikus magyar keresztyén közösséghez is. A dühöngőkről, gúnyolódókról, gyűlölködőkről és gyalázkodókról nem szólok. De arról mind egyénileg mind közösségileg bizonyára megfogan néhány gondolat és elhangzik néhány szó, hogy Krisztus egyházának nem római hívei nem értetnek bele a fenti idézet szerint a „világegyház”-ba, s így a kongresszus a krisztusi egység „sebére” is rámutat. De talán legalább ennyire lehetőséget biztosít ez esemény a krisztusi testvériség spirituális, missziós, közösségi, morális, kulturális és hazafias megélésére. Minél őszintébben fogadjuk ezt a dialektikus tényt, annál őszintébben élhetjük meg a kongresszus összefüggésében is azt, ami összeköt, ami közös, és ami egyetemesen üdvös.
Így remélhetjük, hogy a Szentlélek munkája révén a krisztusi egységben növekedni tud Krisztus magyar népe a bizonyságtételek, imádságok, kulturális és karitatív programok során és nem a „még nem teljesen” fájdalma, hanem a „már sokkal jobban, mint korábban” reményteljes öröme lesz a kongresszus hagyatéka.
S már ezen az úton járunk, hiszen, amíg például a Theologiai Szemle 1938-as számainak egyetlen szava sincs az akkori Világkongresszusról, addig a debreceni Both Antal Alapítvány konferenciát is rendezett e tárgykörben, s a nyitó áhítatában ezt hallottuk: „Bármiről is fogunk ma hallani felekezeteink látásmódjának elvi-teológiai álláspontjáról, ezt nem feledhetjük el: Ha az úrvacsora-eucharisztia nem fordít Krisztushoz és a másik emberhez, akkor hiábavaló a mi hitünk, prédikálásunk és teologizálásunk.” (Fekete Károly) Ezt megelőzően egy római katolikus tudományos konferencián (Esztergom 2018) az evangélikus és református úrvacsoratant ismertethették Szebik Imre evangélikus és Fekete Károly református püspökök, teológusok. Az Evangélikus Egyház pedig az Úrvacsora Évének nyilvánította 2020-at ígéretes ökumenikus programokkal és evangélikus gyülekezeti hangsúlyokkal.

Legyünk jó reménységgel.

Bóna Zoltán

 

 

 

 

Tartalomjegyzék 2020/01

A FÕSZERKESZTÕ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN:
Az Eucharisztikus Világkongresszus . . . . . . . . . . . 2

SZÓLJ, URAM!

PECSUK OTTÓ:
Kik az igazán boldogok? …………………3

TANÍTS MINKET, URUNK!

REPELIK GÁBOR:
Arám és Izráel
Dávid uralkodásának idején . . . . . . . . . . . . . . . . 4
CSANÁDI VIKTOR:
A babonás exorcizmus napjainkban . . . . . . . . . . . 10
PÁL ESZTER:
Fogyatékossággal élô személyek
hitoktatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
KUN ÁGNES ANNA:
Az Énekek éneke
rövid zenetörténeti áttekintése . . . . . . . . . . . . . 24

KITEKINTÉS

CSELÉNYI ISTVÁN GÁBOR:
A gender-ügy margójára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
LABORCZI PÁL:
A liberalizmusról
Egyéni jog, közösségi jog . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
KARL SCHWARZ:
A vallási türelem kezdetei
délkeleten, nyugaton és északon
Fordította: Németh Dávid . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

ÖKUMENIKUS SZEMLE

BÓNA ZOLTÁN:
60 éves az Európai Egyházak Konferenciája . . . . 41

KÖNYVSZEMLE

SZIGETI JENÔ:
Tallózgatás teológus szemmel . . . . . . . . . . . . . . . 52
KHALED A. LÁSZLÓ:
Dr. Walter Klaiber:
Isten oltalmában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
EGERESI LÁSZLÓ SÁNDOR:
Isbouts, Jean-Pierre:
Atlas of the Bible – Exploring the Holy Lands 57
TÓTH SÁRA – HANULA GERGELY:
Reflexiók a homiletikai aptumra
Hogyan lesz a szószéki beszédbôl
igehirdetés? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

 

 

 

Absztraktok 2020/01

 

Repelik Gábor
Arám és Izráel Dávid uralkodásának idején

A Dávid király Hadadezerrel vívott harcairól szóló elbeszélések (2Sám 8,3–8; 10,6–19) megkerülhetetlen forrásai a korai (Kr. e. 9. század előtti) arám királyságok – mint Bét-Rehób, Cóbá vagy Damaszkusz – történetének, hiszen nem csak Izráelhez fűződő viszonyukról, hanem politikai berendezkedésükről és kapcsolatrendszerükről is képet kaphatunk. Jelen írás arra a kérdésre keresi a választ, hogy az említett ószövetségi szakaszok valóban Dávid korának politikai-területi viszonyait tükrözik-e, vagy pedig a deuteronomista szerkesztő – akarva, akaratlanul – későbbi korok eseményeit vetítette vissza Dávid uralkodásának idejére.

The deuteronomistic narratives of King David’s battles with the Hadadezer (2 Samuel 8,3–8; 10,6–19) is essencial for studying the history of the early Aramean kingdoms (before the 9th century BC), such as Beth-Rehob, Coba, or Damascus, since we can get a picture not only of their relationship with Israel but also of their political structure and connections. This study seeks to answer the question of whether these Old Testament passages truly reflect the political-territorial context of the period of David’s reign, or the deuteronomist editor – intentionally or unintentionally – projected later events back to the early tenth century BC.

 

Csanádi Viktor:
A babonás exorcizmus napjainkban

„Nem értem annak rettegését,
aki így kiáltozik: „Ördög! Ördög!”,
jóllehet azt is kiálthatná: „Isten! Isten!”,
s ezzel az egész poklot megfélemlíthetné.”1
Avilai Szent Teréz

A tanulmány célja, hogy megvilágítsa a napjainkban megnyilvánuló egyházi exorcizmus megjelenésiformáit és felekezetközi áttekintést adjon annak babonás felhangjairól. A témaválasztás indokoltságát az adja, hogy elkeserítően alacsony a kapcsolódó szakirodalom/populáris irodalom arányszám, amely egyértelműen a félreértések és – még teológusok közt is – a tévhitek melegágya. A téma egyike azon területeknek, amelyek nem csupán felekezetek között, de azokon belül is megosztják a teológusokat és a híveket egyaránt. A tanulmány feltárja, hogy az egyes felekezetek képviselői miként viszonyulnak az exorcizmus bibliai vonatkozásaihoz, valamint hogyan alkotnak saját hagyományokat, integrálva a népi hiedelmeket az egyházi tradíciókba.

The aim of the study is to provide a comprehensive overview of the appearances of exorcism in Christian denominations, and the superstitions often attached thereto. The topic is an important and underresearched one: popular literature prevails in the field, with very little scientific inquiry, which gives rise to many misunderstandings and heterodox beliefs even among theologians. Exorcism is a divisive topic, both inter- and intradenominationally among theologians and laypersons. The study describes how the representatives of several denominations relate to biblical descriptions of exorcism and how they have created their own traditions, incorporating folk beliefs into ecclesiastical practices.

 

Pál Eszter:
Fogyatékossággal élő személyek hitoktatása

Tanulmányom témáját a fogyatékosággal élő személyek oktatási lehetőségei, azon belül is a hitoktatásra való kitérés határozza meg. Körül határolás szempontjából fontos megemlíteni, hogy csupán kisebb részben az érzelmi és viselkedészavaros, nagyobb részben pedig az enyhén értelmi deficittel rendelkező és/vagy a tanulási korlátokat (zavar, nehézség, akadály) mutató gyermekek körét érinti e dolgozat. A kutatások és tapasztalatok is azt mutatják, hogy a tanulási zavarokkal pedagógusként, hitoktatóként találkozunk. Így célul tűztem ki a definíciók tisztázását, rendszerbe állítását, úgymint SNI, tanulási korlátok részképesség zavar, specifikus tanulási zavar, tanulásban akadályozottság, érzelmi és viselkedés zavar. Mindezek után a fejlesztendő területeket veszem végig, felmutatva, hogy egyes feladatok, játékokon keresztül, hogyan is lehetséges a hittanórán való korrekció.

The subject of my study is determined by the educational opportunities of persons with disabilities, within that define of the religious education. Important to mention this dissertation had a smaller part of the children with emotional and behavioral disabilities, and had a bigger part about the children with mild intellectual disabilities and / or with learning disabilities (disturbances, difficulties, barriers). The explorations and experiences are showing we are meet with the learning disabilities as an teacher or catechist. Based on these opinions I have my objective to clear and make the definations in system, like SNI, learning disabilities
partial disability, specific learning disability, learning disability, emotional and behavioral disability. After all I check the ares which can be improved, I go through the areas to be developed, and show some tasks across games how possible the correction across a religious lesson.

 

Kun Ágnes Anna:
Az Énekek éneke rövid zenetörténeti áttekintése

Mint teológus és operaénekes, elkezdtem gyűjteni az Énekek éneke szövegén alapuló zeneműveket. Az évek során több ezer művével ismerkedtem meg mintegy 1000 zeneszerzőnek. Az előfeltevésem az volt, hogy a kompozíciókat elemezve bemutatható, mely zeneszerző hogyan értette, illetve magyarázta az Énekek énekét. Szerettem volna az évszázadok során változó fő teológiai magyarázási módok nyomait felfedezni az azonos
korszakokban megjelenő zeneművekben. Ez könnyű volt a reneszánszban és a korai barokkban, de a klasszika és a romantika idején csupán pár zeneszerzőt érintett a téma. A 20. században aztán óriási lett az érdeklődés az Énekek éneke iránt. Ami a magyarázatokat illeti, szinte minden teológiai megközelítés megtalálható. Hogy elkerüljem az „eiszegézist”, kutatásaimban a kortárs zeneszerzőkre fókuszáltam. Felvettem velük a kapcsolatot, és személyesen beszéltem át velük, hogy miért az adott textust választották, hogyan értelmezik a szöveget, mit szerettek volna kifejezni, és miért az adott zenei formát választva tették azt meg.

Being a theologian and an opera singer, I began collecting musical compositions on texts of the Song of Songs. During the years I have found many 1000 pieces of almost 1000 composers. My preconception was that by analyzing the compositions I can show how the composers understood and interpreted the texts of the Song of Songs. I wanted to find the clues of the mainstream theological interpretations in the compositions of the same period. This was very easy in the Rennaisance and the early Baroque periods. In the Classical and the Romantic era there were but a few compositions on texts of the Song of Songs. In the 20th century there was an explosion of interest on the Song of Songs. Analyzing the interpretations, I could find the greatest variety. Almost every theological interpretation is present. In order to avoid eisegesis, I focused my research on contemporary compositions. I contacted the composers to ask them why they chose texts of the Song of Songs, which interpretations they had, what they wanted to express, and why they chose the particular musical form.

 

 

Joomla templates by a4joomla