Látogatás a Kecskeméti Zsidó Hitközségnél

A Bizottság részéről Szentpétery Péter elnök, Fischl Vilmos MEÖT-főtitkár, Kovács Ábrahám, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára, Mesterházy Balázs, a Kőszegi Evangélikus Oktatási Központ igazgatója és Mészáros Kálmán, a Baptista Teológiai Főiskola rektora június 6-án a Kecskeméti Zsidó Hitközséghez látogattak. A látogatás folytatása volt Róna Tamás főrabbi tavaly május 23-i előadásának. Róna Tamás rendszeresen szolgál az ökumenikus imahetet lezáró keresztény-zsidó imaórán, részt vesz és áldást mond a MEÖT augusztus 20. előestéjén tartott istentiszteletén.

A főrabbi megmutatta belvárosi ingatlanjuk szépen felújított épületét, amelyben kóser konyha is található. Külön kiemelte tehetséggondozó programjukat, ahol elsősorban számítástechnikát oktatnak. Angol nyelvű oktatás is folyik, hogy „okos város” legyen az a hely, ahol szolgálatunkat végezzük – fogalmazta meg Róna Tamás, - azaz, gyerekeink legyenek felkészülve a világra, és ha el is mennek egyetemre külföldre, hozzák haza ezt a tudást. Ösztöndíj-programjuk is ezt támogatja, amelynek során a családdal kötnek szerződést. Vagyis haza kell hozniuk a tudást, és második feltételként mentorrá kell válniuk.

A formális zsidó oktatás igénye vidéken folyamatosan megfogalmazódik, enélkül nem tudnak fennmaradni, elkerülhetetlen a fogyás. Nélkülözhetetlen tehát a lelki megerősítés.

Kecskeméten körülbelül 120 fő zsidó hívő van, országosan 12 ezren lehetnek.

A lelki megerősítésben, az identitás kialakításában fontos szerepe van a gyerektáboroknak. Ilyen a kiskunhalasi zsidó gyerektábor, vagy a szarvasi Lauder-tábor, ez utóbbi 2000 főig tud fogadni, általában 4-800 fő vesz rész rajta, amerikai szervezéssel.

Céljuk az, hogy ne (csak) egy nemzetközi olvasztótégely legyen a kultúrájuk, hanem magyar zsidó kultúra. Ezt szolgálja a hóra-táncház, illetve idén a magyar kormány támogatásával szépen felújított szabadkai zsinagóga meglátogatása.

Róna Tamás 25 éve szolgál Kecskeméten, a neológ hagyományokat folytatja. Beszélt a zsidó irányzatokról a mai Magyarországon. A MAZSIHISZ, a Magyarországi Zsidó Hitközségek szövetsége a legnagyobb. Ennek elnökévé május 14-én Grósz Andor orvosprofesszort, a Kecskeméti Zsidó Hitközség elnökét választották. A rabbitestület elnöke Róna Tamás lett. Az ortodoxia sajnos nagyon lecsökkent: Köves Slomó főrabbi 2004-ben alapította meg az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (EMIH) a MAZSIHISZ alternatívájaként. Az általa képviselt, 1775-ben alapított Chábád Lubavics mozgalom a zsidóság népszerűsítését tekinti fontos feladatának. Ez a 18. század közepén alakult haszidim (hűségesek) mozgalom legjelentősebb irányzata.

A magyarországi zsidóság 1868-ban vált szét ortodox és neológ irányzatra.

A Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet 1877-ben alakult. Ma mint Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem ugyanazon a helyen működik. A prédikáció nyelve az ortodoxoknál jiddis (volt), a neológ irányzatnál magyar.

Ballagi Mór (eredetileg Bloch Móric, 1815-1891) teológus, nyelvész, a Budapesti Református Teológiai Akadémia tanára volt a Magyar Tudományos Akadémia első zsidó származású tagja. Kiemelte még a Morvaországból származó Löw-család, Löw Lipót szegedi főrabbi (1811-1875), továbbá fia és utódja Immánuel (1854-1944) munkásságát, akik Szegedet a tudomány és a zsidó kultúra egyik fontos központjává tették.

Budapesten két progresszív közösség is van, akik teológiailag felkészültek, ugyanakkor bizonyos parancsokat tágabban értelmeznek. Így például ünnepen elutazhatnak, míg a neológok nem, nekik a zsinagógában kell ünnepelniük. Raj Ferenc a 2006-ban alakult Bét Orim (Fények háza) reformgyülekezet rabbija, Kelemen Katalin a 2004-ben bejegyzett Szim Salom (adj békét) progresszív zsidó hitközségé. Azoknak, akiket részletesebben érdekel a magyar zsidóság, Róna Tamás Megyeri Jonatánnak, a neokohn.hu főszerkesztőjének informatív vlogját ajánlotta. A Magyarhoni Zsidó Imaegylet 2020-ban alakult Róna Tamás vezetésével. Célja a neológ zsidó identitás erősítése mellett a harmonikus együttélés a többségi társadalommal. Kérdésekre válaszolva többek között elmondta: „az Írás a neológia szívdobbanása: amely pumpálja a vért”. Szó eset a csodarabbi(k)ról is, Magyarországon és Európában a haszidizmus kiemelkedő alakja volt a bodrogkeresztúri Reb Sájele/Steiner Jesájá (1851-1925), akinek emlékére évente több tízezres zarándoklatot tartanak, a világ minden tájáról.

A jó hangulatú, tartalmas beszélgetés végén a főrabbi ebédre látta vendégül a bizottság tagjait, pitával, humusszal, salátával és kármeli borral.

Mesterházy Balázs – Szentpétery Péter