Iszlám jog, iszlamizmus – problémák és kilátások
A Vallásközi Dialógus Bizottság nyílt ülése
A Vallásközi Dialógus Bizottság idei nyílt ülésének vendége Jany János orientalista, iranista, jogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének alapítója volt. Az iszlamizmus – eszmetörténet és geopolitika c. könyvében (2016) röviden, de annál alaposabban összefoglalta a problémát. A mostani előadás, mint mondotta, ennek az összefoglalásnak – persze aktualizált – összefoglalása volt.
Látogatás Taron a Kőrősi Csoma Sándor emlékparkban
A Vallásközi Dialógus Bizottság tagjai, Szentpétery Péter elnök, Fischl Vilmos MEÖT-főtitkár, Mészáros Kálmán baptista teológiai főiskolai tanár és Szentirmai Róbert, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus helynöke, idei kihelyezett ülésük keretében szeptember 21-én a Nógrád megyei Tarra, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkba látogattak. Itt a fenntartó Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség vezetőivel, Láma Csöpellel és Balogh Zsolt ügyvivővel találkoztak.
Nyílt bizottsági ülés, konferencia
Kedves Testvérek!
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Vallásközi Dialógus Bizottsága nyílt bizottsági ülést tart, melyre szeretettel várja az érdeklődőket.
Részletek a plakáton.
Üdvözlettel:
Dr. Fischl Vilmos
főtitkár
Plakát: PDF
(JPG mentése: jobb egérgomb, kép mentése másként)
Látogatás a zalaszántói Béke-sztúpánál
2019. szeptember 18.
Szeptember 18-án Szentpétery Péter bizottsági elnök, Fischl Vilmos ökumenikus főtitkár és Szentirmai Róbert, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi helynöke, bizottsági tag a Keszthelytől északra lévő zalaszántói Béke-sztúpához látogattak. A sztúpánál a ladákhi (Észak-India) származású szerzetesekkel, Drupon Jighettel és Drupon Lhunduppal, továbbá Takács Évával, a Buddha Béke Szentély Alapítvány fb-elnökével (Zalaegerszeg) és Móri György buddhista tanítóval (Budapest) találkoztak. A vendéglátók elmondták, hogy a sztúpa 1992-ben épült, és „Őszentsége, a 14. Dalai Láma” 1993-ban áldotta meg. Közösségük Magyarországon a tizenhetedikként, vagyis legutolsóként bejegyzett buddhista gyülekezet, a tibeti Drikung Kagyü ágazat követője. Két-háromszáz fő tart szorosabb kapcsolatot és jár rendszeres tanításra, de sokan olyanok is szívesen hallgatják a szerzeteseket, akik nem tagok.
A nők az iszlám szerint
Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyháza elnökének látogatása
Június 3-án Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke volt a Bizottság vendége. Előzetes megállapodás szerint a nők, a család helyzetéről volt szó, továbbá röviden Ferenc pápa februári, Abu Dhabiban tett látogatásáról.
Az előadó azzal kezdte, hogy a nők szerepe, helyzete a kinyilatkoztatáson, 1400 éve a Koránon és a Szunnán alapul, ember tehát nem írhatja felül. Mint mondta, más kérdés, hogyan valósul meg a gyakorlatban.
Éva Ádámból lett, hogy a párja legyen, és hogy Istent szolgálja (Korán 16,72; 51,56). Isten parancsolata, figyelmeztetése Évának is szólt (2,35). Mindketten engedelmeskedtek a Sátán kísértésének, de megbánták. Büntetésük a Paradicsomból való kiűzetés lett, de más következménye nem volt, és nincs. Az iszlám nem fogadja el az eredendő bűn tanítását, mindenki magáért felel (2,134). Minden újszülött tisztán, egyistenhittel születik.
Nők és férfiak egyenrangú társai egymásnak, az emberiség tagjaiként egy család vagyunk (49,13). Vallási kötelességekben nincs különbség, a hívő férfiak és nők egymás pártfogói (9,71). Az iszlám garanciákat is nyújt a nőknek, lehet saját vagyonuk, ami azelőtt sok helyen nem volt lehetséges, örökölhetnek, örökhagyók lehetnek, szerződhetnek, bérelhetnek, bérbeadhatnak, kezeskedhetnek. A nőnek joga van a védelemhez, a házasságkötés során a legközelebbi férfirokon a képviselője, szabad véleménye lehet (58,1). A közéleti részvétel lehetséges a nőnek, de nem kötelezhető rá. Férfi és nő egyenlősége nyilván nem jelent azonosságot, hiszen az eltérés a két nem között a vonzalom alapja. Ennek megvalósulásaként rendelte Isten a házasságot.
Több feleség esetén mindegyikkel külön-külön kell házassági szerződést kötni, és egyforma bánásmódban részesíteni. Annakidején sokkal több feleség is lehetséges volt, de, mint mondotta, Isten a kinyilatkoztatásban négyre korlátozta a számukat. Nőtöbblet esetén inkább legyen feleség mint magányos és kiszolgáltatott. A házasság határozatlan idejű szerződés, bizonyos körülmények esetén felbontható, a nő részéről is. A válás persze a megengedett dolgok közül a legrosszabb.
Ami a paráználkodást illeti, ha házas személy követi el, sokkal súlyosabb megítélés alá esik, függetlenül attól, hogy kivel tette. Bizonyítani kell, mégpedig négy tanúval, ami persze igen nehéz, szinte lehetetlen. Büntetést csak a saría bíróság szabhat ki, az önbíráskodás, ami a szülőnek való engedelmesség túlzásba vételéből fakadhat, (például úgynevezett becsületgyilkosság) nem megengedett. Ha a parázna sohasem volt házas, és amennyiben sikerül négy hiteles tanúval bizonyítani a paráznaság megtörténtét, jelképesen száz korbácsütést kap. Parázna csak paráznával vagy „társítóval” (Isten mellé más istent is tesz) köthet házasságot. A nők öltözködése az erkölcs védelmét szolgálja, idegen férfiak, akikkel házasságot köthetne, ne lássák (24,31-34).
