• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg
  • slide14.jpg
  • slide15.jpg

Plakát letöltése: pdf

 

Látogatás Mohácson

 


A Vallásközi Dialógus Bizottság képviseletében Szentpétery Péter bizottsági elnök, Fischl Vilmos ökumenikus főtitkár és Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi egyház elnöke szeptember 22-én felkeresték a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet. A látogatás gondolata dr. Hóvári János turkológus, korábbi tel-avivi, kuvaiti és ankarai nagykövet, a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend főtisztje, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megbízott óraadója és a Károli Gáspár Református Egyetem docense, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója előadásának kapcsán merült fel, aki a Bizottság április 19-i nyílt ülésének vendége volt. (Ld. alább az erről szóló beszámolót.) Ő volt az elmúlt évben a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév elnöke. Nyilvánvaló volt, hogy Szigetvár előtt az előzményt, azaz Mohácsot kellene felkeresni. A látogatók az evangélikus parókián találkoztak Cairns-Lengyel Henriett mohács-siklós-magyarbólyi evangélikus és Kovács József pécs-mohács-szekszárd-őcsényi pünkösdi lelkésszel, akik az emlékhelyre is velük tartottak. A résztvevők a Bizottság képviseletében koszorút helyeztek el a „hősvértől pirosult gyásztéren”.


A Magyarországi Bahá’í Közösség képviselőinek látogatása

A Magyarországi Bahá’í Közösség képviseletében Koczóh Péter, az Országos Szellemi Tanács tagja és Koczóhné Járay Erzsébet vallásközi referens június 11-én látogatást tett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsánál. Az alkalom a Vallásközi Dialógus Bizottság majdnem pontosan egy évvel ezelőtti, 2017. június 12-i látogatásának folytatása volt. A vendégek elmondták, hogy tavaly ősszel ünnepelték Bahá’u’lláh születésének 200. évfordulóját. Tíz helyen tartottak megemlékezést: Budapesten öt helyszínen, Szentendrén, Gödöllőn, Szegeden, Sárváron és Nagykovácsiban, amely alkalmak nagymértékben hozzájárultak a közösségi élet megélénküléséhez. Idén áprilisban kilenc napos gyűlés keretében választották meg Haifában a 166 országból érkezett küldöttek öt évre az Igazságosság Egyetemes Háza, a bahá’í világközösség vezető testületének tagjait.
Kérdésre válaszolva elmondták, hogy tagjaik nagy része középosztálybeli, ők a legaktívabbak. Ha valaki be akar lépni, akkor „kijelenti magát”, hogy tag akar lenni. El kell ismernie, hogy Bahá’u’lláh Isten küldötte. A rokonságtól, korábbi barátoktól, hagyományoktól nem kell elzárkózniuk. Minden vallásalapítót egyenrangúnak fogadnak el. Más vallásúakkal is köthetnek házasságot. Sok más közösséghez hasonlóan náluk is van fluktuáció, de a kilépőket, ha nincs akadálya, hajlandók visszafogadni.

Ez alkalommal is előkerült a vallásüldözés kérdése, főleg a muszlim országokban. Indonéziában az utóbbi időben nincs különösebb probléma, de a vallásalapító hazájában, Iránban és például Jemenben azóta is szomorú a helyzetük.

Az Ökumenikus Tanácsról, tagegyházairól és programjairól Fischl Vilmos főtitkár adott tájékoztatást.
A vendégek és a vendéglátók a tavalyihoz hasonlóan jó hangulatú beszélgetés során egyetértettek abban, hogy az elvallástalanodás, a hitbeli és erkölcsi kérdések elől való bezárkózás nincs jó hatással a társadalomra. Jobban meg kellene szólítani az embereket.

 

Szentpétery Péter
Vallásközi Dialógus Bizottság elnöke

 

Aktuális kérdések Törökországról – Hóvári János tartott előadást a MEÖT-ben

A szekuláris Törökország, avagy Mustafa Kemal Atatürk

 


Budapest – Dr. Hóvári János volt ankarai nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Törökország Európa és Ázsia határán és ennek vallási, politikai és nemzetközi háttere – a vallásszabadság kérdése címmel tartott előadást a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában.


A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Vallásközi és Dialógus Bizottsága ismételten egy izgalmas és aktuális kérdéseket taglaló nyilvános előadást szervezett. A sajtóban Törökországról sok szó esik, különböző megvilágításból láthatjuk a török bel- és külpolitika alakulását. Ezért is fontos, hogy dr. Hóvári János volt nagykövet bevezethette a jelenlévőket a mai Törökország gondolkodásába.
Törökország régen és ma, avagy török–magyar két jó barát?

 

Törökország: iszlám és magyarbarátság

Hóvári János előadása

 

A bizottság idei, április 19-i nyílt ülésének vendége dr. Hóvári János turkológus, korábbi tel-avivi, kuvaiti és ankarai nagykövet, a jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend főtisztje, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megbízott óraadója és a Károli Gáspár Református Egyetem docense, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója, az ismert Törökország-szakértő volt.
Bevezetésül elmondotta: Törökország sok szempontból érdekes, kapcsolataink a törökökkel sokkal régebbiek és mélyebbek annál, mint hogy csak a XVI-XVII. századi harcokra gondoljunk. Török népekkel, az onogurokkal és kelet-európiai törökökkel együtt jöttek őseink Közép-Ázsiából. A török és a finn nyelv között is felfedezhető rokonság, amely az uráli és az altáji nyelvcsalád közötti ősi szálakat idézik. A törökök a magyarokat nyelvtestvéreknek tekintik. A XVI-XVII. századi ill. korábbi hadakozásaink „nem hatják meg őket”, hiszen annyi mindenkivel háborúztak. A magyarokat a török társadalom mindegyik rétege kedveli. Úgy érzik, hogy az európai népek lenézik őket, a magyarok és a lengyelek viszont nem.
Törökország jelentős erőközpont lett az elmúlt húsz-harminc évben, valamiféle átmenet közép- és nagyhatalom között. 780.580 négyzetkilométeren 86 millió lakos él, akiknek átlagéletkora jelenleg közel 30 év. A lakosság 2050-re várhatóan eléri a százmilliót. Törökország globális tényező, a húsz legfejlettebb gazdaság között van, jelenleg a 14-15. helyen. Acélgyártásban Németországgal és Oroszországgal versenyben, paradicsomtermelésben negyedik-ötödik, szőlő- (és bor) termelésben a hetedik helyen áll a világranglistán. A török gazdaság hatósugara Közép-Európáig tart. Hadseregük a NATO-ban a második, 6-700 ezer katonával. A modernizálódásban az Osztrák-Magyar Monarchiának majd Magyarországnak jelentős szerepe volt, a két világháború között háromezer magyar élt Ankarában.

A török népek (török, azeri, kazak, kirgiz, csuvas stb.) kb. 250 millióan vannak, 90 százalékban muszlimok, de a gagauzok Moldáviában és Romániában keresztények, a lengyelországi és litvániai karaim tatárok zsidók, és vannak buddhista török népcsoportok is. A kazakok, kirgizek nomádok, akik a körülmények folytán sajátos pragmatizmussal viszonyultak az iszlámhoz, például a nőket az ő világukban eleve nem lehetett úgy elnyomni, mint a letelepedett népeknél. Az első világháború után a görögöket és a törököket kölcsönösen kitelepítették, ma a görögök kb. százezren lehetnek Törökországban. A törökök többségének el kellett menekülnie a Balkánról, ma tíz millióan balkáni eredetűek. Az 1920-as sèvres-i béke szerint Ankara körül százezer négyzetkilométer maradt volna meg Törökországból. A kurdok ekkor még együtt harcoltak a törökökkel. Azerbajdzsán területén 1917 óta jelentős, százezer fős hadsereg állomásozott, amely később Musztafa Kemal, a gallipoli győző (1915-16) vezetésével az ellenállás fő ereje lett a szultáni udvar megalkuvásával szemben, és a tábornok Kelet-Anatóliában 1919-ben átvette a hatalmat. Az ekkor Izmirben partra szállt görögöket, akik Ankarát el akarták foglalni, 1922 végére kiűzték. A szultánt 1922-ben politikai, 1923-ban vallási hatalmától is megfosztották. 1923-ban Lausanne-ban az antantnál, vagyis a briteknél elérték a sèvres-i béke revízióját, így nagyjából az etnikai határok szerinti területet kaptak. Kemal, a későbbi Atatürk (1881-1938) Thesszalonikiben született, ruméliai családban, az itteni lakosság jelentős mértékben europaizálódott, főleg a város nagy számú zsidó lakosságának köszönhetően. Az ifjútörökök mozgalma már 1909-ben megdöntötte Abdulhamid szultán diktatórikus uralmát. (Ami a török tisztikart illeti, nem vették komolyan az iszlám alkoholtilalmát.)

Joomla templates by a4joomla