„A megújulás mindig visszatérés az eredetihez” – ökumenikus ünnep a reformáció napján
Az ókatolikus és a protestáns egyházak képviselői ünnepelték közösen a reformáció napját október 31-én a Városligeti fasor mellett található Reformáció parkban. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezte eseményen a résztvevők meghallgatták a tanács elnöke, Steinbach József református püspök, a Zsinat lelkészi elnökének ünnepi üzenetét, majd Serafin József, a Baptista Szociális
Módszertan vezetője emlékezett. A lelkipásztorok az igei áldás után egy-egy szál virágot helyeztek el a reformáció emlékművénél.
Tegnap, ma és mindörökké ugyanaz – így kezdte ünnepi köszöntőjét Steinbach József püspök, akinek üzenetét Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára olvasta fel a megemlékezésen. A MEÖT elnöke úgy fogalmazott, hogy a világ szinte kényszeresen akar új dolgokat kitalálni, és ha a keresztyénség ragaszkodik a régi értékekhez, mint például a hagyományos saládmodellhez, akkor a kényszeres megújulás aktivistái megbélyegzik.
„A kereszténység igenis ismeri a megújulás fogalmát, a reformációt, és elismeri annak szükségességét. Csakhogy ennek a megújulásnak nem az a lényege, hogy az ember kitalál valami újat, ami még sohasem volt, hanem pont ellenkezőleg. Visszatérés az eltévelyedésből az Ige igazságához, vissza a fundamentumhoz. A reformációnak az üzenete mára pont az, hogy a megújulás mindig visszatérés az eredetihez” – fogalmazott üzenetében Steinbach József, aki szerint a valódi megújulásnak csak egyetlen útja van: az Isten Igéjének újrafelfedezése, Jézus Krisztus.
A köszöntő után Tóth István, a fóti baptista gyülekezet képviselője és zenésze Wass Albert Te és az Isten című írását olvasta fel, kiemelve az ember felelősségét a világban: „… ezt a világot te csináltad magadnak, ti és a többi emberek, így egyedül ti vagytok a felelősek mindazért, ami benne történik. [...] Ha rosszul mennek tehát a dolgaid, ne csodálkozz. És főleg ne igyekezz Istenre hárítani a ballépések felelősségét. Szabad kezet kértél, s Ő, amennyire lehetett, szabad kezet adott. [...] Neki a hóvirágokra van gondja, meg a madarakra, a csillagokra és a fákra, meg arra, hogy szüless és meghalj. És a gyomrod – feltéve, hogy mértéktelenségben el nem rontottad – megeméssze az ételt, amit adsz neki. Nem felelős, ha szíved idő előtt meg tudja pumpálni a méretet, mert hanyagul és könnyelműen elrontottad felesleges izgalmakkal, amiket a magad bosszantására sikerrel kiagyaltál. Egyáltalában: az Istennek hagyj békét saját világoddal kapcsolatban. Nem várhatod, hogy Ő menjen oda hozzád, ha magad voltál az, aki fölényes emberi elmédre hivatkozva hátat fordítottál Neki. Te kell fölkeressed Őt, ha vissza akarsz Hozzá térni.”
A reformáció napját október 31-én ünneplik a protestáns egyházak annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételét. Újabb kutatások szerint a tételeket Luther valószínűleg először levél útján juttatta el elöljárójához, a megyés püspökhöz, nem pedig a templomkapura szögezte ki azokat.
Serafin József, a Baptista Szociális Módszertan vezetője a hit, a hivatás és a közösség értékeiről és a világban tapasztalható elmagányosodásról beszélt. Mint fogalmazott, a háztartások mintegy harmada egyszemélyes háztartás, ami nem feltétlenül jár együtt magánnyal, de jól reprezentálja, hogy mégiscsak egyedül vagyunk, nincs akihez odamenjünk, és megosszunk vele bármit is. Szavai szerint a kényszeres szabadság rabságában élünk, a társadalom csapdában van. – Sok olyan káros eszme, gondolat van körülöttünk, amelyekre vonatkozóan az Ige ugyan eligazítást ad, de az Ige sokaknak nem látható – hívta fel az ünneplők figyelmét. Felidézte, hogy az anabaptista közösségekben, ahol több család élt közös háztartásban, mindenkinek megvolt a szerepe, és mindenkinek megvolt a védett szerepe. Bármilyen baj érte, bármilyen segítségre szorult, ott volt mellette a közösség. A szociális védelem természetes közösségben valósult meg. A töredékcsaládokban – fogalmazott – ez nagyon kevéssé valósul meg, és ezért sok esetben intézményes ellátásra szorulunk. Az anabaptista közösségek az élelmiszert is maguk termelték meg, ami jövőbemutató is lehet, hiszen a helyi erőforrásokra épülő életközösség sokkal jobban fenntartható, sokkal több erőforrással rendelkezik, mint az atomizált családok. Serafin József szerint ez a közösségi szemlélet is a protestáns etikából fakad. A protestáns etika több, mint a kapitalizmus szelleme, a protestáns etika legyen a jövő szelleme, a túlélés szelleme – zárta gondolatait a Baptista Szociális Módszertan vezetője.
Az ünnepi gondolatok mellett a résztvevők meghallgathatták a fóti baptista fúvósok előadását is. A jelen lévő hat egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Baptista Egyház, a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Független Ókatolikus Egyház és a Krisztus Keresztje Keresztény Egyház lelkipásztorai igei áldást mondtak, majd egy-egy szál virágot helyeztek el a keresztet formáló emlékműre.
A jelenlévők a megemlékezést követően átsétáltak a közelben található fasori református templomba, ahol az ünnepi istentiszteleten Sztupkai Kristóf metodista lelkész hirdetett Igét.
Forrás: Református.hu – „A megújulás mindig visszatérés az eredetihez”