Absztraktok 2026/01

Kacsó Géza:
A 2Kir 18–19 és az Ézs 36–37 keletkezéstörténete

Az Ézs 36–39 és a vele nagyjából párhuzamos 2Kir 18,13–20,21 keletkezésének kérdése régóta foglalkoztatja az Ószövetség kutatóit. A két szöveg oly mértékben megegyezik, hogy az csupán irodalmi függésként magyarázhat. Írásomban ennek a függésnek az irányát igyekszem tisztázni. Amellett érvelek, hogy a bibliatudományban ’A beszámoló’ néven ismeretes 2Kir 18,13–16 + 2Kir 19,36–37 lehetett a Királyok könyvének a Szanhérib invázióról szóló eredeti tudósítása. Meglátásom szerint Ézsaiás könyvének szerkesztői teológiai szempontok miatt döntöttek úgy, hogy kihagyják saját munkájukból ennek a beszámolónak a központi részét (2Kir 18,14–16), és megtartva annak bevezetését (2Kir 18,13) és befejezését (2Kir 19,36–37), a kettő közé egy teljesen új beszámolót készítenek. Ez a szakmunkákban ’B beszámoló’-nak nevezett szöveg, mely soha nem létezett önállóan, hanem Ézsaiás könyvének a kontextusába íródott, és bővült itt tovább a későbbi korokban.

The question of the origin of Isa 36–39 and its roughly parallel 2Kings 18:13–20:21 has long preoccupied Old Testament scholars. The two texts agree to such an extent that can only be explained by literary dependence. In my article, I try to clarify the direction of this literary dependence. I argue that 2Kings 18:13–16, known in biblical scholarship as ‘Account A’, supplemented with 2Kings 19:36–37 was the original report in the Book of Kings about the invasion of Sennacherib. In my view, the editors of the Book of Isaiah omitted 2Kings 18:14–16 for theological reasons, retaining its introduction (2 Kings 18:13) and conclusion (2 Kings 19:36–37). In between the two, the editors created an entirely new account. This is the text known in scholarship as ‘Account B’, which never existed independently, but was written in the context of the Book of Isaiah and expanded upon in later times.

Nagy József:
A mennyek országa Máté evangéliumában
Jellegzetességek Márk és Lukács evangéliuma fényében

Jelen írás Máté mennyek országával kapcsolatos felfogását vizsgálja, Márk és Lukács evangéliuma függvényében. A témaválasztás oka sokrétű. 1. Máté ábrázolása többszörösen eltér Márk és Lukács koncepciójától (pl. szóhasználat, saját anyag). Adja magát a kérdés: mivel magyarázhatók a különbségek? 2. A közelmúltban témába vágó írások sora született, így hasznos a legújabb eredmények bemutatása és kiértékelése. 3. A nagyfokú érdeklődés ellenére is lehetséges új, és kevéssé hangoztatott meglátásokkal gazdagítani a diskurzust (pl. gyakori, hogy Máté markánsabban láttatja a Márknál és a Lukácsnál is felvetődő szempontokat; Máténál van a legtöbb, krisztuskövetőket figyelmeztető mennyek országával kapcsolatos példázat).
Ahhoz, hogy Máté sajátosságai kitapinthatók legyenek, szükséges a kontextus bemutatása. E szempontból esik szó az ószövetségi és az extrabiblikus párhuzamokról, illetve kerül sor Márk és Lukács kapcsolódó helyeinek vázlatos áttekintésére.

This paper examines Matthew’s concept of the Kingdom of Heaven correlation with that of Mark and Luke. There are several reasons why this topic has been chosen. 1. Matthew’s presentation differs from those of Mark and Luke in several ways (e.g. vocabulary and unique material). This raises the question: how can these differences be explained? 2. A number of monographs and studies have recently been published on this topic, so it would be worthwhile to present and evaluate these findings. 3. Despite the high level of interest, there is still room to enrich the discourse with new or less frequently voiced insights (e.g., Matthew often places a stronger emphasis on points raised in Mark and Luke, and Matthew contains the greatest number of parables related to the kingdom of heaven that warn Christ’s followers).
To understand the characteristics of Matthew, the contexts must be outlined. From this perspective, Old Testament and extra-biblical parallels are discussed, and a brief summary of the relevant passages in Mark and Luke is provided.

Hella Ferenc:
A Hercegszöllősi zsinat kánonjainak egyházkormányzati vonatkozásai

A tanulmány a Hercegszöllősi zsinat (1576) által elfogadott kánonok egyházkormányzati jelentőségét vizsgálja. Bemutatja történeti hátterüket, különös figyelmet szentelve a lelkipásztori szolgálat rendjére, a presbitérium csíráinak megjelenésére és az egyházfegyelmi szabályozásra. A Hercegszöllősi Kánonok a magyar református egyház első átfogó törvénygyűjteményeként szolgáltak, amelyek hosszú időn át meghatározták az egyházi rendet és a testületi döntéshozatal gyakorlatát.

This study examines the ecclesiastical significance of the canons adopted by the Synod of Hercegszöllős (1576). It presents their historical background, paying particular attention to the order of pastoral ministry, the emergence of the presbytery, and the regulation of church discipline. The Hercegszöllős canons served as the first comprehensive collection of laws of the Hungarian Reformed Church, which for a long time determined the order of the church and the practice of collegial decision-making.

Füsti-Molnár Szilveszter:
Az imádkozó egyház Isten előtt és a világban
Rendszeres teológiai megfontolások a magyarországi református egyház Imádság Évéhez, 2026.

Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! (Zsolt 46,11)

A tanulmány a Magyarországi Református Egyház 2026-os „Imaévének” összefüggésében, kifejezetten rendszeres teológiai perspektívából vizsgálja a keresztyén imádság teológiáját, történeti alakulását és kortárs egyházi gyakorlatát. A dolgozat egyrészt nemzetközi empirikus vallásszociológiai kutatásokra építve elemzi a magyar imádság-gyakorlat visszaesését és szekularizációs kontextusát, másrészt klasszikus és kora újkori források (Augustinus, Tertullianus, Didakhé, Kálvin, Barth, Bonhoeffer, magyar kegyességi irodalom) doktrinális értelmezésével határozza meg az imádság helyét az egyházról, a Szentlélekről és a megigazulásról szóló tanításban. Lauren F. Winner, Sarah Coakley és Ashley Cocksworth nyomán a tanulmány az „elrontott” imádság formáit – manipuláció, spiritualizált individualizmus, funkcionalizmus – a bűn krisztológiai és pneumatológiai diagnózisaként tárgyalja. A szerző amellett érvel, hogy az imádság csak akkor válhat az egyházi megújulás szisztematikusan megalapozott locusává, ha a panasz, a közbenjárás és a dicséret teljes skáláját liturgikus és dogmatikai szinten egyaránt rehabilitáljuk, és az imádságot újra Krisztus-testének közös, tanulható és tanító gyakorlataként értelmezzük.

The article offers a systematic-theological inquiry into Christian prayer within the framework of the Reformed Church in Hungary’s 2026 “Year of Prayer.” It brings empirical studies (ESS, Pew) into conversation with classical doctrinal sources (Augustine, the Didache, Calvin, Barth) and Central European traditions of piety to ask how prayer can be understood simultaneously as a divine gift and as a practice damaged by sin. Engaging recent work by Lauren F. Winner, Sarah Coakley, and Ashley Cocksworth, the study develops a theological account of “distorted” prayer—ranging from manipulative and instrumental forms to spiritualized individualism—as a challenge for ecclesiology, soteriology, and pneumatology. It argues that the renewal of congregational life depends on recovering the full biblical range of lament, intercession and praise, and on re-locating prayer at the heart of the church’s visible life: as a shared, learned and teachable practice in which Christ himself prays in and with his body.

Fercsák Balázs:
Keresztények elleni erőszak a szudáni polgárháborúban

Jelen tanulmány a 2023-ban kezdődött szudáni polgárháború körülményeit igyekszik bemutatni, kitérve azok keresztény közösségeket érintő hátrányos következményeire, az országot évtizedek óta sújtó polgárháborúkra és a régóta fennálló vallási feszültségekre. Vizsgálja továbbá a szudáni keresztények biztonsági helyzetét, elemezve a velük szemben elkövetett erőszakos cselekményeket, a vallási elnyomás körülményeit egyaránt érintve. A tanulmány célja rámutatni arra, hogy Szudán jelenlegi polgárháborújában az etnikai tisztogatások mellett, a keresztény közösségeket érintő vallási alapú erőszak is tetten érhető.

Violence against Christians in the Sudanese Civil War
This article seeks to demonstrate the circumstances of the civil war in Sudan that began in 2023, addressing its adverse consequences for Christian communities, the decades-long civil wars that have plagued the country, and long-standing religious tensions. It also examines the security situation of Christians in Sudan, analysing the acts of violence against them and the circumstances of religious oppression. The aim of the study is to point out that in the current civil war in Sudan, in addition to ethnic cleansing, there is also religious violence affecting Christian communities.