Absztraktok 2026/02

Tóth Gergely, Duráczky Bálint, Péli Gábor, Gyorgyovich Miklós, Vetési Szabolcs, Nagy Krisztián Alex hallgató, Somogyi Áron hallgató

Prédikációk szövegelemzése nagy nyelvi modellek felhasználásával
Kísérleti eszköz az egyház társadalmi alkalmazkodásának mélyebb megértésére

Az elmúlt évtizedekben a magyar társadalomban rendkívül felgyorsultak azok a demográfiai, gazdasági, oktatási és technológiai változások, amelyek korábban hosszú idő alatt zajlottak le. Ezek a folyamatok erős individualizációt és a hagyományos közösségi struktúrák gyengülését eredményezték, miközben az egyházak működéséről tovább él a viszonylagos változatlanság képe. A társadalmi változások egyházi hatásának érzékelését nehezíti, hogy kevés olyan indikátor áll rendelkezésre, amely a rövid távú folyamatokat megbízhatóan követné. A digitális infrastruktúra gyors fejlődése és a COVID–19 járvány azonban új lehetőségeket teremtett: az istentiszteletek tömegesen váltak online elérhetővé, így első ízben jött létre egy olyan nagyméretű igehirdetés-korpusz, amely empirikus vizsgálatra is alkalmas. A mesterséges intelligencián alapuló beszédfelismerő és szövegfeldolgozó eszközök segítségével ezek a prédikációk automatizáltan elemezhetők, feltárva az igehirdetések nyelvi, tematikus és retorikai mintázatait. Mivel a prédikáció az egyházi élet egyik központi eleme, ezért nyelvezete és tematizációja érzékenyen tükrözi az egyház társadalmi környezetre adott – akár nem szándékolt – reakcióit. A tanulmány bemutatja az új digitális forrásokra épülő módszertani keretet, valamint első, református prédikációkon végzett elemzések kísérleti eredményeit, amelyek jelzik, hogy az igehirdetéskorpusz elemzése újszerű nagy nyelvi segítségével ígéretes irány a társadalmi változások egyházi lenyomatainak feltárására.

Over the past few decades, Hungarian society has experienced a sharp acceleration in demographic, economic, educational, and technological changes that previously unfolded over much longer periods. These processes have led to increased individualization and the weakening of traditional communal structures, while the public perception of the functioning of Hungarian churches has remained largely the same. Assessing the impact of these societal changes on churches is complicated by the scarcity of indicators capable of reliably tracking short-term trends spanning only a few years. However, the rapid development of digital infrastructure,in combination with the catalytic effect of the COVID-19 pandemic, has created new opportunities: worship services have become widely available online. This has resulted in the first large-scale corpus of sermons suitable for empirical investigation. With the help of artificial intelligence-based speech recognition and natural language processing tools, these sermons can be analyzed with automated support, enabling the exploration of underlying linguistic, thematic, and rhetorical patterns. As the sermon is a central element of ecclesial life, its language and themes sensitively reflect the—often unintended—responses of churches to the shifts in their social environment. This study first presents a methodological framework built on these novel digital sources, followed by the experimental results of our initial analyses conducted on Reformed sermons. These findings suggest that analyzing sermon corpora through these linguistic methods is a promising approach touncovering the imprints of societal changes on ecclesial life.

Fischl Vilmos
Az igazságos háború elmélete a 21. századi közel-keleti konfliktusok tükrében

A tanulmány az igazságos háború klasszikus keresztény elméletének alkalmazhatóságát vizsgálja a 21. századi közel-keleti konfliktusok tükrében. Kiindulópontja Augustinus és Aquinói Tamás tanítása, amely a legitim hatalom, az igazságos ok és a helyes szándék kritériumaira épül. A tanulmány bemutatja, hogy a modern hadviselés – különösen az aszimmetrikus konfliktusok, a terrorizmus és a technológiai fejlődés – miként kérdőjelezi meg e klasszikus elvek közvetlen alkalmazhatóságát. A közel-keleti konfliktusok elemzése rámutat arra, hogy a vallási legitimáció, az identitáspolitika és a nem állami szereplők megjelenése új etikai dilemmákat vet fel. A tanulmány kritikai értékelése szerint az igazságos háború elmélete továbbra is nélkülözhetetlen normatív keret, azonban kiegészítésre szorul. Ennek irányát az „igazságos béke” teológiája jelöli ki, amely a hangsúlyt a konfliktusok megelőzésére, a megbékélésre és a társadalmi igazságosságra helyezi. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a keresztény etikai gondolkodás jövője az igazságos háború hagyományának megőrzése mellett egy békeorientált, interdiszciplináris megközelítés felé mutat.

This study examines the applicability of the classical Christian theory of just war in the context of 21st-century conflicts in the Middle East. It is grounded in the teachings of Aurelius Augustinus and Thomas Aquinas, which are based on the criteria of legitimate authority, just cause, and right intention. The paper demonstrates how modern warfare – particularly asymmetric conflicts, terrorism, and technological developments – challenges the direct application of these classical principles. The analysis of Middle Eastern conflicts highlights how religious legitimation, identity politics, and the emergence of non-state actors create new ethical dilemmas. The study argues that while just war theory remains an indispensable normative framework, it requires reinterpretation and supplementation. This development is reflected in the concept of “just peace,” which shifts the focus toward conflict prevention, reconciliation, and social justice. The study concludes that the future of Christian ethical reflection lies in preserving the just war tradition while integrating it into a broader, peace-oriented and interdisciplinary framework.

Mészáros Márta
Istenítélet, mint a vallási alapú fegyveres agresszió védőpajzsa

„Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből,
az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen,
kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.” (Róm 1,18)

A tanulmány rövid betekintést kíván nyújtani az istenítélet történeti hátterébe és párhuzamba kívánja állítani a mai vallási alapú fegyveres konfliktusok mögötti ideológiai háttérrel. A párhuzamok összegzése mellett a cikk választ kíván adni röviden, hogy milyen pszichológiai működései elveket használnak ki a terrorszervezetek a propaganda tevékenységeik során. Az istenítélet ideológia hátterének gyakorlati igazolására három nagy világvalláshoz tartozó terrorszervezetek közül 1–1 került kiválasztásra, melynek tevékenységében markánsan utolérhető az ideológia. A tanulmány zárásképpen választ kíván kapni, milyen módon lehet fellépni a radikalizáció terjedése ellen és hányféle képpen jeleníthető meg Isten akarta, mint a vallási alapú fegyveres agresszió védőpajzsa.

The study aims to provide a concise insight into the historical background of divine judgement and to draw parallels with the ideological foundations underlying today’s religion‑based armed conflicts. Beyond summarising these correlations, it seeks to outline the psychological mechanisms exploited by terrorist organisations in their propaganda activities. To demonstrate the practical application of the ideology, one representative organisation from each of the three great world religions has been selected, whose actions clearly reflect this doctrinal pattern. In conclusion, the article explores possible approaches to countering the spread of radicalisation and examines the various ways in which the notion of “God’s will” may appear as a moral shield for religion‑driven violence.

Tóth Krisztián
Pedagógus óriások – Luther, Kálvin, Comenius – nevelési elvei és hatása

A tanulmány három neves gondolkodó, Luther Márton, Kálvin János és Johannes Amos Comenius gyermekképét, valamint ezekből fakadó nevelési és pedagógiai elveit vizsgálja teológiai, egyháztörténeti és neveléstörténeti összefüggéseikben. A szerző arra keresi a választ, miként formálta a reformáció Szentírásközpontú teológiája a gyermekről alkotott antropológiai szemléletet, a szülői és pedagógusi felelősség értelmezését, valamint az oktatás és hitre nevelés intézményes kereteit. Az írás összehasonlító megközelítésben tárja fel a három híres személy nevelési koncepcióinak hasonlóságait és különbségeit, különös tekintettel az augustinusi bűnfelfogás, a protestáns hivatásetika és a humanista pedagógiai hagyomány hatásaira. Az írás
kitér a reformátori pedagógia gyakorlati megnyilvánulásaira is, így a kátéhasználatra, a gyermekbiblia kiadására, az iskoláztatás kérdésére, valamint a tanítva tanulás és a szolgáló vezetés elvére. Külön figyelmet kap Comenius pánszófiája és körkörös tanítási modellje, mint a reformátori örökséget tovább gondoló pedagógiai rendszer. A dolgozat végül rövid kitekintést ad arra, miként hat mindez a protestáns felekezeti hagyományok nevelési gyakorlatára, és milyen tanulságokkal szolgálhat a reformátori pedagógiai örökség a kortárs – nem csak baptista – keresztyén nevelés és oktatás számára.

The study examines the views of three renowned thinkers, Martin Luther, John Calvin, and Johannes Amos Comenius, on children, as well as the educational and pedagogical principles derived from these views in a theological, ecclesiastical, and educational context. The author seeks to answer how the Reformation’s Scripture-centered theology shaped the anthropological approach to children, the interpretation of parental and pedagogical responsibility, and the institutional framework of education and faith formation. The study takes a comparative approach to examine the similarities and differences between the educational concepts of three famous figures, with particular emphasis on the influence of the Augustinian concept of sin, Protestant vocational ethics, and the humanist pedagogical tradition. The study also discusses the practical manifestations of Reformed pedagogy, such as the use of catechisms, the publication of children’s Bibles, the issue of schooling, and the principles of teaching and learning and servant leadership. It pays particularattention to Comenius’s pansophia and circular teaching model as a pedagogical system that further developed the Reformed heritage. Finally, the study briefly reviews how all this influences the educational practices of Protestant denominational traditions and what lessons the Reformed pedagogical heritage offers for contemporary Christian education and teaching, not only for Baptists.

Kóczán András Imre – Szeblák Máté
Az Egység Útja (1943–1944): egy ferences kezdeményezés

A II. világháború idején a vallási közélet szereplői nem foglalkozhattak azzal, hogy az egyházak közötti közeledést előmozdítsák. Kapisztrán Szent János Ferences Rendtartomány támogatásával Kőnig Kelemen ferences szerzetes mégis folyóiratot szerkesztett, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére havonta megjelenő folyóirattal előmozdítsa a katolikus és protestáns hívők közötti közeledést. A jelen tanulmány Az Egység Útja (1943–1944) indulását és programját mutatja be: a berlini évek tapasztalatait, az egységkeresés indokait (kommunizmus keresztényellenessége, a keleti egyház és a protestantizmus válsága, a „pogányság” előretörése), valamint a lap célját, amely nem az egyéni áttérések ösztönzése, hanem a közeledés akadályainak elhárítása, az ima és a hitvédelem megerősítése, továbbá a felekezeti előítéletek mérséklése volt.

During World War II, actors in Hungary’s religious public sphere could hardly devote attention topromoting interconfessional rapprochement. Yet with the support of the Kapisztrán St John Franciscan Province, the Franciscan friar Kelemen Kőnig edited a periodical in order to foster, despite adverse circumstances, a monthly forum for bringing Catholic and Protestant believers closer together. This short short study presents the launch and programme of Az Egység Útja (1943–1944): the formative experiences of Kőnig’s Berlin years, the reasons he gave for seeking unity (Communist anti-Christianity, the crisis of the Eastern Church and Protestantism, and the advance of “paganism”), and the journal’s aims—not to encourage individual conversions, but to remove obstacles to rapprochement, strengthen prayer and
apologetics, and reduce confessional prejudices.