Absztraktok 2024/03

Petró László:
Az élet csődjeiből való feltámadás – A feltámadás értelmezése Jürgen Moltmann dogmatikájában

Jürgen Moltmann (1926–2024) közelmúltbeli halála kapcsán emlékezik meg a tanulmány a német református teológus feltámadás értelmezéséről. Az ő nevéhez fűződik az eszkatológikus teológia újra értelmezése, amellyel ezt a tant a teológiai tudományok centruma felé mozdította. Emiatt teológiájának jellegzetessége, hogy a feltámadás reménysége a jövő mellett a jelent is meghatározza. A tanulmány kitér a kritikákra is, de bemutatja, hogy Jürgen Moltmann munkássága alatt miként ébresztette fel az egyház felelősségét kora társadalma iránt.

This survey remembers the understanding of resurrection of the german protestant theologian, Jürgen Moltmann (1926–2024), who died on recent past. He redefinied the eschatoligical theology and moved this disciple toward the center of the teological studies. The hope of the resurrection defines the future and present as well in his theological characteristic. The survey introduces the critics of his theology as well but shows Jürgen Moltmann’s theology how waked up the responsibility of church for its society.

Csizmadia Zoltán:
Szemléletváltás az eucharisztia ökumenikus közelítésének folyamatában

Az újkori ökomenikus mozgalomban kiemelt szerep jut az eucharisztiával kapcsolatos teológiai diskurzusnak. A közel száz éve tartó, lassú folyamat főbb témái Krisztus valóságos jelenlétét, az eucharisztikus áldozatot és a felszentelt szolgálatot érintik. Írásomban – figyelembe véve korunk szociokulturális tényezőit – szemléletváltást sürgetek: a teológiai témák mellett fontolóra kell venni olyan aspektusok megvitatását is, melyek a mai fogyasztói társadalom élmény-, és tapasztalat orientált tagjainál jelentőséggel bírnak. Így foglalkozom az eucharisztia és spirituális egészség, a spiritualitás, a hálaadás és az ökoteológia és eucharisztikus lelkiség kapcsolatával.

In the modern ecumenical movement, theological discourse related to the eucharist plays a prominent role. This slow process, ongoing for nearly a century, primarily focuses on Christ’s real presence, the eucharistic sacrifice, and ordained ministry. In my writing – considering the socio-cultural factors of our time – I advocate for a shift in perspective: alongside theological topics, it is also important to consider discussing aspects that hold significance for the experience- and sensation-oriented members of today’s consumer society. Therefore, I address the relationship between the eucharist and spiritual well-being, spirituality,gratitude, and the connection between eco-theology and eucharistic spirituality.

Czövek Tamás:
„Homoszexualitás” a Bibliában: Rövid áttekintés a vallástörténeti háttér ismertetésével

Ez a tanulmány1 a homoszexualitás bibliai megítélését vizsgálja. Ehhez nélkülözhetetlen az ókori közel keleti és hellén-római szemlélet és gyakorlat tanulmányozása, ezért elsőként erre fordítok figyelmet, mielőtt a fontosabb bibliai szakaszok kritikai tanulmányozásába kezdenék. A tanulmány következtetése, hogy az ókori Közel-Kelet (Izráelt is beleértve) az azonos neműek közti szexuális kapcsolatot alapvetően más szemszögből ítélte meg, mint a 21. századi nyugati kultúra. Az összegzés után a gyülekezeti és egyéni életre vonatkozó etikai következtetéseket igyekszem megfogalmazni.

This study examines the biblical understanding of homosexuality. In doing so, I shall first study the approach to and practice of “homosexuality” in the ancient Near East and the Greco-Roman cultures in particular before analysing the most relevant biblical passages. My conclusion is that the ancient Near East, Israel included, dealt with the question of same sex relations in a very different way from that of 21. century Western culture. After summarising the analysis, I shall reflect on the relevance of my findings to ecclesial and individual ethics.

Michelisz Richárd:
Elveszett és összetört képmás Rottmayer János nyomában (1. rész)

A tanulmány az egyik első magyarországi hetednapi adventista életét, és a hetednapi adventizmus kezdeti hazai történetét dolgozza fel. Rottmayer János, aki eredetileg baptista hívőként kezdte vallási életét, családjával együtt csatlakozott a hetednapi adventistákhoz, és jelentős szerepet játszott az adventista misszió elterjedésében. Jelentőségét azonban nemcsak az adventista egyházban való szerepvállalása támasztja alá. A tanulmány számba veszi Rottmayer életútjának főbb eseményeit, beleértve családi hátterét, vallási meggyőződésének alakulását. Feltárja azokat a történelmi és társadalmi körülményeket, amelyek Rottmayer életét és misszióját befolyásolták, valamint kitér családtagjainak vallási tevékenységére, és az őket ért hatásokra. Végül kitér életújtával, meggyőződésével kapcsolatosan később kialakult egyháztörténeti vitákra, melyek során bepillantást nyerhetünk abba is, hogyan kapcsolódik Rottmayer János életútja a szélesebb európai szabadegyházi mozgalmakhoz, hogyan vált az ő személyes hitútja többek között az adventizmus magyarországi terjeszkedésének egyik alapkövévé is.

The study delves into the life of one of the early Seventh-day Adventists and the initial history of Seventh-day Adventism in Hungary. János Rottmayer, who initially followed the Baptist faith, later joined the Seventh-day Adventist Church along with his family and played a significant role in advancing the Adventist mission. However, his importance is not limited to his involvement in the Adventist movement. The study examines key events in Rottmayer's life, including his family background and the development of his beliefs. It explores the historical and social contexts that shaped Rottmayer's life and mission, as well as the religious pursuits of his family members and their impacts. Furthermore, it discusses subsequent debates in church history pertaining to his life and convictions, offering insights into how János Rottmayer's experiences are linked to broader European Free Church movements. His personal spiritual journey, among other factors, emerges as a foundational element in the growth of Adventism in Hungary.

Rózsa Dávid:
Betekintés az áldozatok és játszmák világába

Tanulmányom célja, hogy bemutassa a címben szereplő témák alapvető megközelítési módjait. Ehhez az első nagy egységében definiáltam az áldozatszerepet, a pszichológia segítségével. Ezt követően magát az áldozatot definiáltam vallástörténeti, valamint ószövetségi bibliateológia felől, bemutatva azokat a témám szempontjából fontos alapelveket és alapmotívumokat, amik meghatározták a korabeli kultuszok áldozatbemutatását, azoknak típusait és az azok mögött meghúzódó indokokat. Megvizsgálom ezzel szemben az Ószövetség áldozatbemutatását, rávilágítva a különbségre a környező népek és a zsidók áldozatai között, mind gyakorlatban, mind a mögötte álló teológiai elképzelés szempontjából. Ezt követően gyakorlati szempontból mutattam be, miképpen hirdethetjük meg Krisztus szabadítását a korábban megismert áldozati szerepekből és játszmákból, istentiszteleti és liturgikus keretek között. Mindezek segítségével tovább gondolkodhatunk az áldozati szerepekről – legyen az akár a különböző bibliai példák bemutatásának a területe, akár a konkrét lelkigondozói szituációk feltárása és feldolgozása. Ugyanúgy fontos, hogy mindez önreflexióra is indítson bennünket, ismerve azt, hogy életszemléletünk mennyire táplálkozik saját élményeink és megközelítéseink összességéből is. Tudva, hogy Krisztus áldozata keresztyén hitünk központja, fontos tovább gondolnunk ennek az áldozatnak és az ebből fakadó szabadításnak minden területét – személyes kapcsolatainkat is beleértve.

My study aims to present the fundamental approaches to the topics mentioned in the title. For this purpose, in the first major section, I have defined the role of the victim using psychological terms and approaches. In the second section, I have defined the concept of the victim and sacrifice from the perspectives of religious history and Old Testament biblical theology, presenting the principles and motifs that have determined the presentation of sacrifices in contemporary cults, their types, and the underlying reasons behind them, in relation my topic. In contrast, I examine the presentation of sacrifices in the Old Testament, shedding light on the differences between the sacrifices of surrounding peoples and the Jews, both in practice and from the perspective of the theological concepts behind them. Following this, I have presented from a practical perspective how we can proclaim the salvation of Christ from previously understood sacrificial roles and “games”, within liturgical frameworks. With all this, we can further contemplate the roles of sacrifice – whether it be through presenting various biblical examples or exploring and processing specific pastoral care situations. All of this leads us to self-reflection, knowing that our worldview is deeply influenced by our own experiences and approaches. Understanding that the sacrifice of Christ is the cornerstone of our Christian faith, it is important to further consider every aspect of this sacrifice and the resulting salvation – including our personal relationships.