• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg
  • slide14.jpg
  • slide15.jpg

 

Kőrösi Csoma Sándor emlékpark – Tar


A MEÖT Vallásközi Dialógus Bizottsága kihelyezett bizottsági ülést tartott Taron a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkban. Megismerkedtek és beszélgettek a központ vezetőivel.

 

 

Iszlám jog, iszlamizmus – problémák és kilátások
A Vallásközi Dialógus Bizottság nyílt ülése

 

Iszlám jog, iszlamizmus – problémák és kilátások címmel tartott előadást Dr. Jany János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense, a Nemzetközi Tanulmányok Tanszék vezetője a MEÖT székházának tanácstermében. Az előadásra a MEÖT Vallásgözi Dialógus Bizottsága nyílt ülésének keretében került sor szeptember 14-én.

 

 

 

 

Nyílt bizottsági ülés, konferencia

 

Kedves Testvérek!

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Vallásközi Dialógus Bizottsága nyílt bizottsági ülést tart, melyre szeretettel várja az érdeklődőket.

Részletek a plakáton.

 

Üdvözlettel:

Dr. Fischl Vilmos

főtitkár

 

 

Plakát: PDF

(JPG mentése: jobb egérgomb, kép mentése másként) 

 

Látogatás a zalaszántói Béke-sztúpánál

2019. szeptember 18.


Szeptember 18-án Szentpétery Péter bizottsági elnök, Fischl Vilmos ökumenikus főtitkár és Szentirmai Róbert, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi helynöke, bizottsági tag a Keszthelytől északra lévő zalaszántói Béke-sztúpához látogattak. A sztúpánál a ladákhi (Észak-India) származású szerzetesekkel, Drupon Jighettel és Drupon Lhunduppal, továbbá Takács Évával, a Buddha Béke Szentély Alapítvány fb-elnökével (Zalaegerszeg) és Móri György buddhista tanítóval (Budapest) találkoztak. A vendéglátók elmondták, hogy a sztúpa 1992-ben épült, és „Őszentsége, a 14. Dalai Láma” 1993-ban áldotta meg. Közösségük Magyarországon a tizenhetedikként, vagyis legutolsóként bejegyzett buddhista gyülekezet, a tibeti Drikung Kagyü ágazat követője. Két-háromszáz fő tart szorosabb kapcsolatot és jár rendszeres tanításra, de sokan olyanok is szívesen hallgatják a szerzeteseket, akik nem tagok.
Maga az építmény 30 méter magas, átmérője 24 méter. A lépcsővel szemben lévő Buddha-szobrot Koreából hozták. A sztúpa belsejében, kívülről nem láthatóan van az eget-földet összekötő életfa, imákkal, zászlókkal, gyöngyökkel telerakva, továbbá Buddha ereklyéje, eredeti csontdarabja is. A béke-sztúpák kerek alaprajzúak, nincs sarkuk, ezzel is a béke végtelenségét szimbolizálják, míg például a megvilágosodás-sztúpák négyszögletesek. A sztúpa szintjeit a bolygók keringésének irányában, azaz, az óramutató járásával megegyezően kell körüljárni. Körben összesen 50 réz imahenger van, mindegyikben egy-egy millió ima, mantra, az együttérzésről és jóságról szóló szöveg található, a hengerek menet közben való megforgatása működésbe hozza őket, mintha az ember mindet elmondaná. A vendégek megtekintették a 2014-ben átadott meditációs házat is, ahol a tanításokat és egyéb rendezvényeket tartják. Évente 40-50 ezer látogatójuk van, nyáron „nagyüzem”, hiszen a Balatonnál üdülők közül sokan eljönnek ide, ahol egészen más világ fogadja őket a hegytetőn. Két nagy ünnepük van, május-júniusban, a teliholdhoz kötődően Buddha születésnapja, ekkor kulturális bemutatót tartanak, ladákhi táncokkal, 4-500 résztvevővel. Ezen kívül a naptár szerinti újévet és a tibeti holdújévet is – utóbbi ideje január vége és március eleje között váltakozik – megünneplik.

A magyar vendéglátók elmondták, hogy számukra a sztúpa és környéke a béke szigete, a szerzetesekből sugárzik a béke és a jóság, szavaik és életük összhangban vannak. Drupon Jighet és Drupon Lhundup 2004 óta él Magyarországon, magyarul is jól megtanultak, és az állampolgárságot is megkapták. Úgy látják, hogy mindenki keresi a helyét, „mindenkinek külön útja, hogy buddha ˙(megvilágosodott) legyen”. Az embernek magában kell a boldogságot megtalálnia, más nem fogja helyette. „Nem az a fontos, hogy ki vagy, hanem találd meg a jót.” A buddhista gyakorlás lényege, hogy mindennapi gondolkodásunkat kell átalakítani. Ha az embernek sikerül az énhez való ragaszkodását (egóját) csökkentenie, akkor egyszer csak azt veszi észre, hogy mennyivel nyugodtabb, békésebb lett az élete. Ugyanakkor a Dalai Láma azt tanítja, hogy lehetőleg mindenki a saját vallásában erősödjön meg, és csak keveseknek kell Buddha követőivé lenniük, ha más nem segít.
A bizottsági tagok hazafelé Keszthelyen megtekintették a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Exarchátusa által fenntartott Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt. Keszey Tivadar igazgató és felesége, Zsuzsanna mutatta be a mintegy nyolcvan tanulót befogadó, valóban családias hangulatú intézményt.

*

Köszönjük a szívélyes fogadtatást, a tájékoztatást, a jó hangulatú, őszinte beszélgetést. Európában a keresztény/keresztyén gondolkodásnak (is) át kellene hatnia a mindennapokat, ehhez pedig az embernek valóban csökkenteni kellene az önmagához, helyzetéhez való ragaszkodását (vö. Mt 10, Jn 3,30). Ha minél többen annyira megerősödnének kereszténységükben, hogy a világ zajában is egyszer csak azt vennék észre, mennyivel nyugodtabb és békésebb lett az életük (vö. Jn 14,25-16,33).

 

Szentpétery Péter
a Vallásközi Dialógus Bizottság elnöke

 

 

A nők az iszlám szerint

Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyháza elnökének látogatása

Június 3-án Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke volt a Bizottság vendége. Előzetes megállapodás szerint a nők, a család helyzetéről volt szó, továbbá röviden Ferenc pápa februári, Abu Dhabiban tett látogatásáról.
Az előadó azzal kezdte, hogy a nők szerepe, helyzete a kinyilatkoztatáson, 1400 éve a Koránon és a Szunnán alapul, ember tehát nem írhatja felül. Mint mondta, más kérdés, hogyan valósul meg a gyakorlatban.
Éva Ádámból lett, hogy a párja legyen, és hogy Istent szolgálja (Korán 16,72; 51,56). Isten parancsolata, figyelmeztetése Évának is szólt (2,35). Mindketten engedelmeskedtek a Sátán kísértésének, de megbánták. Büntetésük a Paradicsomból való kiűzetés lett, de más következménye nem volt, és nincs. Az iszlám nem fogadja el az eredendő bűn tanítását, mindenki magáért felel (2,134). Minden újszülött tisztán, egyistenhittel születik.
Nők és férfiak egyenrangú társai egymásnak, az emberiség tagjaiként egy család vagyunk (49,13). Vallási kötelességekben nincs különbség, a hívő férfiak és nők egymás pártfogói (9,71). Az iszlám garanciákat is nyújt a nőknek, lehet saját vagyonuk, ami azelőtt sok helyen nem volt lehetséges, örökölhetnek, örökhagyók lehetnek, szerződhetnek, bérelhetnek, bérbeadhatnak, kezeskedhetnek. A nőnek joga van a védelemhez, a házasságkötés során a legközelebbi férfirokon a képviselője, szabad véleménye lehet (58,1). A közéleti részvétel lehetséges a nőnek, de nem kötelezhető rá. Férfi és nő egyenlősége nyilván nem jelent azonosságot, hiszen az eltérés a két nem között a vonzalom alapja. Ennek megvalósulásaként rendelte Isten a házasságot.
Több feleség esetén mindegyikkel külön-külön kell házassági szerződést kötni, és egyforma bánásmódban részesíteni. Annakidején sokkal több feleség is lehetséges volt, de, mint mondotta, Isten a kinyilatkoztatásban négyre korlátozta a számukat. Nőtöbblet esetén inkább legyen feleség mint magányos és kiszolgáltatott. A házasság határozatlan idejű szerződés, bizonyos körülmények esetén felbontható, a nő részéről is. A válás persze a megengedett dolgok közül a legrosszabb.
Ami a paráználkodást illeti, ha házas személy követi el, sokkal súlyosabb megítélés alá esik, függetlenül attól, hogy kivel tette. Bizonyítani kell, mégpedig négy tanúval, ami persze igen nehéz, szinte lehetetlen. Büntetést csak a saría bíróság szabhat ki, az önbíráskodás, ami a szülőnek való engedelmesség túlzásba vételéből fakadhat, (például úgynevezett becsületgyilkosság) nem megengedett. Ha a parázna sohasem volt házas, és amennyiben sikerül négy hiteles tanúval bizonyítani a paráznaság megtörténtét, jelképesen száz korbácsütést kap. Parázna csak paráznával vagy „társítóval” (Isten mellé más istent is tesz) köthet házasságot. A nők öltözködése az erkölcs védelmét szolgálja, idegen férfiak, akikkel házasságot köthetne, ne lássák (24,31-34).
Mohamedtől egyszer megkérdezték, hogy ki érdemli meg legjobban, hogy jóságos társai legyünk a földön, válasza: az anya. A második? Szintén az anya. A harmadik? Ugyanígy. Az apa csak a negyedik. Lányáról, Fatimáról azt mondta: „Aki megharagítja, engem haragít meg.”
A tanúskodás gyakran emlegetett problémája, amikor is két nő vallomása ér fel egy férfiéval, csak kereskedelmi ügyekre vonatkozik, hiszen a nők ezekben járatlanabbak. A jegyajándék (mahar) a nő vagyona lesz (4,4). Joga van a jó bánásmódhoz, házasságkötés után is mindig a saját nevét használja, saját vagyona lehet. A nő persze lemondhat az eltartás jogáról, elmehet dolgozni, ha nem hanyagolja el a családot. A vendég itt említette, hogy a zakátot („alamizsna”, „szegényadó”) annak kell fizetnie, akár férfi, akár nő, akinek legalább egy éve van érintetlenül 85 gramm 24 karátos aranynak megfelelő (kb. 1,2 millió forint) vagyona, ennek 2,5 százalékát kell fizetni. A vagyont ajánlott termelésbe fektetni, hogy ne fogyjon. Ha a nőnek nincs férfi rokona, akkor az állam kötelezettsége a gondoskodás. Igaz, hogy a lány csak feleannyit örököl, viszont a fiútestvér köteles őt eltartani. A családi hierarchiában a férfi a vezető, ami Istentől rendelt feladata. Persze nem önkényuralommal, hanem megtanácskozva. A férfi képviseli a családot, és felelőssége miatt van egy fokkal feljebb (2,228). A nő a túlvilágon sem lesz alárendelt, ott is házastársak maradhatnak, ha akarnak. Ott mindenki elégedett lesz, semmilyen hiányt és szenvedést nem fog többé tapasztalni, mindenki úgy érzi, hogy a legjobb részt kapta.
Sulok Zoltán szerint a Ferenc pápa és Ahmad et-Tajjeb, a kairói Al-Azhar mecset, a szunnita iszlám egyik szellemi központjának főimámja által február 4-én aláírt 12 pontos nyilatkozat fontos dokumentum, amelyben keresztények és muszlimok „egymást szelídítik”. Ebben szó van szabadságról, igazságosságról, békéről, párbeszédről, az imahelyek védelméről, az állampolgárok közötti diszkrimináció tilalmáról, a nők és a gyermekek jogairól. A napi politika szintjén azonban sok a hiányosság, és félő, hogy „szép protokolláris dokumentum” marad. Hány politikus olvasta el? – kérdezte. A muszlimok számára csalódást keltett a hidzsáb (fejkendő) betiltása Ausztriában az oktatási és közintézményekben, a fenti dokumentum aláírását követően. Említette, hogy az elnyomottak, például Burmában a rohingyák vagy Kínában a munkatáborokban sínylődő ujgurok helyzetére is gondolni kell.
*
Nekünk pedig az üldözött keresztényekére. Az előadó szerint a vallási villongás a muszlim országokban nem állami gyakorlat, de tegyük hozzá: még ha így is van, ez nem mentesíti az érintett államokat a felelősség alól. Jó volt hallani, hogy az elvek szintjén nincs is olyan óriási különbség a nők helyzetét, jogait illetően iszlám és kereszténység között, de a bevezetésre utalva tényleg kérdés, hogyan valósul meg a gyakorlatban. Köszönjük Sulok Zoltán elnök úr előadását, és majd újabb témával folytatjuk.

Szentpétery Péter

 

Joomla templates by a4joomla