TARTALOMJEGYZÉK 2023/03

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN:
A Baptista 500 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130

SZÓLJ, URAM!

PAPP JÁNOS:
Nem a meghátrálás emberei vagyunk! . . . . . . . . . 131

TANÍTS MINKET, URUNK!

HÁLÓ GYULA:
BAPTISTA 500, EMLÉKÉV
A KÁRPÁT-MEDENCEI ANABAPTIZMUSRÓL

DIENES DÉNES:
Anabaptisták Sárospatakon . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

GUDOR KUND BOTOND:
A vallási türelmességtől
a gazdasági érdekig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

BERECZKI LAJOS:
A vallási jogegyenlőség és az egyházi
szükségek teljesítésének ügye az 1848-as
törvények tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .151

SZABADOS ÁDÁM:
Ábrahám megigazulása:
két szempont egy ellentét feloldásához . . . . . . . . 156

LEDÁN ISTVÁN:
Halál és túlvilágszemlélet orvosok ókori görög
sírfelirataiban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159

SZALAY MÁTYÁS:
A vallásfilozófia új útjai
Elmélkedés a ’philosophari in Maria’
lehetőség-feltételeiről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

KITEKINTÉS

RIDEG ISTVÁN:
In memoriam Ötvös László
(1930–2023) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .177

FICSOR DONÁT–FICSOR DONÁTNÉ
KARDOS BARBARA:
Jövőnk záloga:
a lerombolt alapok újraépítése . . . . . . . . . . . . . . . . .179

KÖNYVSZEMLE

REUSS ANDRÁS:
Apor-kódex
Ómagyar zsoltárok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .185

KÁDÁR MIKLÓS:
Észrevételek Francis Collins: Isten ábécéje
című könyvéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186

KOCSIS ATTILA:
Puskás Julianna–Kovács Ábrahám:
Magyar Református templomok
az Amerikai Egyesült Államokban . . . . . . . . . . . . . .189

EGERESI LÁSZLÓ SÁNDOR:
A könyvek 1: Kezdetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .190

TARTALOMJEGYZÉK 2021/03

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN: Már majdnem elfelejtettük . . . . . . . . 130

SZÓLJ, URAM!

STEINBACH JÓZSEF: Isten áldása . . . . . . . . . . . . . . 131

TANÍTS MINKET, URUNK!

KOVÁCS KRISZTIÁN: Egy módszertani zsákutca? . . . . . . . . 132

NÉMETH BALÁZS: A stabilitás irányításelméleti fogalmának bibliai analógiái . . . . . . 138

PARODA ZSOLT: A brit haderők szerepe a békefenntartó műveletekben, különös tekintettel a humanitárius szervezetekre . . . . . . 144

STEFANOVSZKY ANDRÁS: Az Apostoli Szentszék és az Egyházak Világtanácsának együttműködése a válságkezelés és béketeremtés terén . . . 151

KITEKINTÉS

CSELÉNYI ISTVÁN GÁBOR: A kilencvenes években bekövetkezett változások elméleti hátteréről . . . . . . 161

TOKICS IMRE: Isten hídembere . . . . . . . . . . . . . 166

BOGNÁR GERGELY: Rászorul-e a természettudomány a vallásra? . 175

BUZOGÁNY DEZSŐ: „Nemhogy látni, de hallani is szörnyűséges volt” . . . . . 179

ÖKUMENIKUS SZEMLE

RITOÓK ZSIGMOND: Egy laikus hozzászólása a Miatyánk-vitához . 181

KÖNYVSZEMLE

TIKÁSZ ÁBEL: Rudolf Bohren: Az igehirdetés, mint szenvedély . . . . . . . . . . 183

STEINBACH JÓZSEF: Rudolf Bohren: Az igehirdetés, mint szenvedély . . . . . . . . . 185

TARTALOMJEGYZÉK 2023/04

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN: Mindig van lejjebb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194

SZÓLJ, URAM!

BÓNA ZOLTÁN: Ünnepszervezés – ünnepromlás – ünnepszerzés . . 195

TANÍTS MINKET, URUNK!

MULANDÓSÁG, TRANSZCENDENCIA, IDÔTLENSÉG A KORAI ZSIDÓ IRODALOMBAN
FRANCIS M. MACATANGAY: Győzelem a halál fölött Tóbit könyvében . . . 196

Fordította: Balla Ibolya

AZ ÓGÖRÖG SÍRFELIRATOK HALÁLSZEMLÉLETÉNEK NÉHÁNY ASPEKTUSA
LEDÁN ISTVÁN: „Senki sem halhatatlan!” . . . . . . . . . . . . . . . . . 201

LEDÁN ISTVÁN: „Uram, adj békés alvást!” A zsidó sírfeliratok halálszemlélete . . . 215

MÉSZÁROS KÁLMÁN: „Az religióért ne szidalmaztassék senki!” A Tordai Vallásbéke (1568) és az anabaptisták . . . 228

KITEKINTÉS

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: Felekezeti béke . . . 237

ÖKUMENIKUS SZEMLE

EURÓPA KRITIKUS KÉRDÉSEI BIBLIAI TEOLÓGIAI REFLEXIÓKKAL

Köszöntők:

VENYERCSAN PÁL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240
BÓNA ZOLTÁN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .241
KECSKÉS PÉTER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .241
GUBIK LÁSZLÓ: Európa visszaszerzése . . .. 242

Főelőadások:

KRÁNITZ MIHÁLY: A migráció bibliai-teológiai aspektusa . . 244
SOMOGYI ALFRÉD: A kisebbségi lét bibliai-teológiai aspektusai . . 248

Záróáhitat és imádság:

BÚZA ZSOLT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250
BERCZ AMÁLIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251

KÖNYVSZEMLE

PETRÓ LÁSZLÓ: Az „életre hangolt” dogmatika . . . . 251
Gaál Botond: A keresztyén tanítás rendszere

EGERESI LÁSZLÓ SÁNDOR: Angelika Berlejung (fôszerkesztô):
Encyclopedia of Material Culture in the Biblical World . . . . . . . . . . . . . . . .254

TARTALOMJEGYZÉK 2021/04

A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE

BÓNA ZOLTÁN:

Karl Barth vajon mit mondana? . . . . . . 194

SZÓLJ, URAM!

BÓNA ZOLTÁN:

Deo volente et adiuvante . . . . . . . . . 195

TANÍTS MINKET, URUNK!

KUSTÁR ZOLTÁN:
Betegség és gyógyulás a Zsoltárok könyvében
Adalékok a betegségzsoltárok teológiájához

– a Covid–19-pandémia idején . . . . . . 196

KARASSZON ISTVÁN:

Mi történt Jóel könyvével? . . . . . . . . 204

FEKETE CSABA:

Változás és folyamatosság

Néhány jegyzet új énekeskönyvünkhöz . . . 209

TOKICS IMRE:

A nemzeti identitás kialakulása

az Ószövetségben . . . . . . . . . . . 213

SALÁT GERGELY:

Vallások és valláspolitika Kínában . . . . . 218

KITEKINTÉS

CSŰRÖS ANDRÁS:

A megújuló püspök . . . . . . . . . . . 223

LÁNYI GÁBOR:

„Inkább okos voltam, mint erős”

Ravasz László lemondatásának

körülményei (1948) . . . . . . . . . . . 227

ÖKUMENIKUS SZEMLE

HAFENSCHER KÁROLY:

A MEÖT tagegyházainak álláspontja

az úrvacsoráról . . . . . . . . . . . . 229

KÖNYVSZEMLE

RIDEG ISTVÁN:
Ötvös László: Földönjáró Jézus barátai
Ötvös László, a kísérletező modern tudós
prédikátor költészetének életműkötete . . . 236
MEZŐ TIBOR:
Mező Tibor: Az Ómagyar Mária-siralom
szövegkönyve . . . . . . . . . . . . 242
NAGY PÉTER:
A Kecskeméti Református Jogakadémia
története 1875–1949 . . . . . . . . . . 243
CZÖVEK TAMÁS:
A zsoltárok könyve kanonikus
szerkesztése . . . . . . . . . . . . . 245
J. CLINTON MCCANN, JR.:
A zsoltárok irodalmi
szövegösszefüggésükben
Fordította: Czövek Tamás . . . . . . . . 245
KARASSZON ISTVÁN:
Pecsuk Ottó: Pontos, természetes,
érthető . . . . . . . . . . . . . . . . 253

A főszerkesztő jegyzete 2022/01

„Az Isten igéje viszont nincs bilincsbe verve”
2Tim 2,9/b

A viszont szócska világosan mutatja a megelőző mondatokat megerősítve, hogy az Isten igéjének a hirdetője kezén könnyen csattanhat a bilincs. Korosztályomban biztos életesen visszhangzik a keserű humor arról, hogy nem csak a szólásszabadság fontos, hanem a szólás utáni szabadság is. Pál apostol és általában az apostolok óta, az egész egyháztörténelmen keresztül a 21. századig, erre sok-sok példát látunk. Bizonyos helyzetekben ezt szinte természetesnek tekinthetjük, például az elő-reformáció, a reformáció és különösen az ellenreformáció korában vagy a kommunista-ateista diktatúrákban, az iszlám radikalizmusban és ezek ilyen-olyan variációiban. Bizonyos korok és erők az igazság teljes birtokosaiként – mint totalitárius rendszerek – lépnek föl és esetükben nem csodálkozhatunk sem a szó, sem a szóló bilincsbe verésén, sem tiltott könyvek listáján, sem a könyvek égetésén.

Arra azonban minimum a fél világ fölkapja a fejét, hogy a 21. század második és harmadik tizedének küszöbén, egy Päivi Räsänen nevű korábbi finn belügyminisztert, parlamenti képviselőt két év börtönbüntetés fenyegeti azért, mert a saját egyházát – Pál apostol Rómabeliekhez írt levele alapján – figyelmezteti a „mindenki felé nyitott” mentalitásnak kritikátlan applikációja miatt, amellyel a Finnországi Evangélikus Egyház még 2019-ben támogatásáról biztosította az aktuális Pride-ot.

Azóta sokan bekapcsolódtak a vitába az egyház és a társadalom oldaláról egyaránt és előkerültek 2004-ig visszavezető, ide vonatkozó beszélgetések is. Ezzel még mindig nem volna baj, hiszen amíg beszélünk, újrabeszélünk addig

– ahogy azt az újszövetségi görögből tudjuk – a békességen munkálkodunk. A 21. század posztmodernjében sokan azt hittük, hogy örökre pont kerül az

elhíresült kreacionista, evolucionista vitára és főleg a világi jog- és igazság-szolgáltatás mozgósítására. A szociáletikai vita rendben van, de mit keres itt a világi bíróság? Ennek okán a tartalmi kérdésig el sem jutunk, hiszen úgy tűnik, mintha egyik felet kriminalizálni vagy minimum marginalizálni lehetne. Erről és így uszításról szó sincs. A Pride jogát sem kérdőjelezte meg senki, a képviselőnő csak egyszerűen rákérdezett egyháza biblikus lojalitására. A posztmodern vitakultúrában nincs mindenkire érvényes igazság, következés-képpen a szellemi élet forrása lehet a Szentírás is. Nem lehet annak apologétá-it, pláne apostolait kriminalizálni.

Ha a posztmodernben egyáltalán van valami jó, az éppen az, hogy elmúlt a premodern és a modern előítélet, tehát igazi vitának van helye. Tehát a szellemi életben a bíróságnak nincs. Persze ez akadályba ütközik annak az intellektuális deficitnek a kontextusában, ami miközben bíróságra rohan a Szentírás és annak egy követője ellen, nem tudja, hogy a finn írásbeliségnek és kulturális kohézió-nak nem más, mint a Mikael Agricola-féle finn bibliafordítás az alapja. Enélkül nem lenne bíróság és még Pride-ot sem lehetne rendezni.

Bóna Zoltán