• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg
  • slide14.jpg
  • slide15.jpg

 

Virágokkal emlékeztek a Reformáció parkban


Budapest – Hagyományosan minden év október 31-én a Fasorban lévő Reformáció parkban megemlékezést tartanak a reformáció hónapja zárásaként. Idén is a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezte az alkalmat, amelyen az evangélikus, református, anglikán és pünkösdi gyülekezetek vezetői osztottak áldást.

Nagy öröm volt idén az is, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottságának képviseletében Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész bemutatta azt a táblát, amely a magyaron kívül angol és német nyelven is leírja, hogy ez a park miért jött létre és mit jelent a négy Solát ábrázoló szobor a közepén.


Dr. Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára beszédében felvetette azt a provokatív kérdést: mit kezdjünk ma a reformációval?

„A reformációra való emlékezés nem mentes az emlékezések és a közösségi emlékezet általános természetétől. Kihívást jelent - mondta. - A kihívás pedig nem kevesebb, mint az, hogy meg kell fogalmazni a mának, mi is a reformáció üzenete. Ez az üzenet legalább annyira szól az emlékezőről, mint az emlékezet tárgyáról. A kérdés az, hogy ma a reformáció kapcsán vajon milyen érvényes üzenettel lehet a nagyvilág elé állni?” - vetette fel.
A főtitkár kifejtette, hogy a reformáció ma európai ügy. „A szerepe, jelentősége messze túlnő a szorosan vett vallási- és egyháztörténeti kereteken. A reformáció nem egy vallási szubkultúra ügye és nem lehet úgy beszélni róla, hogy ne érintsük benne Európát. De mi lehet a reformáció érvényes üzenete a mai Európa számára?” - kérdezte a főtitkár, aki megemlékezett arról is, hogy a reformáció szakadást okozott az akkori nyugati kereszténységen belül és bár 1054-ben a nyugati és a keleti egyház már kettészakadt, ez a második szakadás újrarajzolta a törésvonalakat.
„A reformátorok nem akartak új egyházat létrehozni, csupán meg akarták reformálni az akkori egyházat. Az a katolikus egyház teljesen más volt, mint ma, de az a reformátori egyház, amely akkor kialakult, teljesen más, mint ma a reformáció egyházai” - tette hozzá.
„A mostani megemlékezést nagyban érintheti az a tény, hogy miközben a reformációt követő egyházszakadás nyomán a felekezetek nagyrészt egymással szemben határozták meg önmagukat, addig mára a helyzet a szekularizáció következtében totálisan megváltozott. Előállt egy új önértelmezési keret, amelyben a keresztyénség egésze képvisel egy identitáshagyományt a világnézeti sokféleség társadalmában. Ebben a helyzetben a régi felekezeti alapú keresztyén önmeghatározások részben az érvényüket vesztik, hiszen előállt egy új viszonyítási pont, mégpedig a többségében nem keresztény világnézeti környezet. A megújulásról szóló üzenet tartalma tehát az lehet a mai Európa számára, hogy nincs megújulás az eredetihez való folytonos visszatérés nélkül. Adja Isten, hogy önértelmezésünk forrása ma se legyen más, csak a Biblia” - zárta gondolatait a főtitkár.


Az alkalmon református és evangélikus iskolák diákjai szolgáltak. Áldással és virágok elhelyezésével ért véget az ünnep.

Forrás:
Evangelikus.hu

Szöveg és fotó:
Horváth-Bolla Zsuzsanna

Joomla templates by a4joomla