• slide00.jpg
  • slide01.jpg
  • slide02.jpg
  • slide03.jpg
  • slide04.jpg
  • slide05.jpg
  • slide06.jpg
  • slide07.jpg
  • slide08.jpg
  • slide09.jpg
  • slide10.jpg
  • slide11.jpg
  • slide12.jpg
  • slide13.jpg
  • slide14.jpg
  • slide15.jpg

 

TARTALOM - 2018/1

A FÕSZERKESZTÕ JEGYZETE
BÓNA ZOLTÁN: A Reformáció 500. évfordulója . . . . . . . . . . . . . . . 2

SZÓLJ, URAM!
KÁDÁR ZSOLT: Az örök igazság szolgálatában . . . . . . . . . . . . . . . . 3

TANÍTS MINKET, URUNK!
NAGY JÓZSEF: Paul Tillich a végső dologról és a végső dolgokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
LEGÉNDY KRISTÓF : Menekülés a tiszta létbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
SEBJÁN FARKAS ZSOLT: Molinizmus: Isten szuverenitásának és az ember szabad akaratának
egyensúlya? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
ORSZÁGH ISTVÁN : A Volkskirche-kérdés a két világháború közötti német protestáns
teológiai diskurzusban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
KLISZEK NÉMETH NOÉMI: Az egyházi humanitárius szervezetek szerepe a katonai egészségügyben, válságkezelésben . . 27

KITEKINTÉS
LABORCZI PÁL: Pénz és erkölcs avagy a biblikus gazdaság alapjai . . . . . . . . . . 33

ÖKUMENIKUS SZEMLE
Milyen legyen Európa jövője?
Az EEK nyílt levele az európai egyházaknak és partnerszervezeteknek, valamint felkérés párbeszédre és konzultációra
Fordította: Bölcskei Erzsébet . . . . . . . . . . . . . 42
A MEÖT Szociáletikai Bizottsága: A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának reflexiója az EEK nyílt levelére . . 55

KÖNYVSZEMLE
APOSTAGI ZOLTÁN: Szociáletika – nem csak teológusoknak . . . . . . . . . 56
BORSI ATTILA: Gaál Botond: Kálvin ébresztése A reformátor teológiai öröksége az egyetemes
tudományművelés nézőpontjából . . . . . . . . . . . 58
BOLVÁRI-TAKÁCS GÁBOR: Szatmári Emília: „Közegyházi életünk sodrában” . . . . . . . . . . . . 61

 

 

Absztraktok 2018/01


Legéndy Kristóf
Menekülés a tiszta létbe

Az értékek valóságát vizsgálja ez a rövid értekezés, a 20. századi művészet törekvésein keresztül. A művészet azért alkalmas erre, mert nem valamely konkrét szempontból hasznos, hanem egyetlen funkciója, hogy a tárgy által meghatározott értelmezési körön belül különböző jelentéseket tulajdonítsunk neki. Így kíván rámutatni és elvezetni az ember személyes valóságából származó értékítéletekhez, illetve a létezés és a valóság lényeges különbségéhez. Az elmúlt 200 év kulturális tapasztalatait elemezve igyekszik eljutni a nyugati gondolkodásmód és életvitel megváltozásának okához, illetve igyekszik feltárni az egyre gazdagabban kibontakozó szekuláris társadalom elfordulását a valóságtól, és menekülését a tiszta létezésbe. A teológiai és filozófiai utalások hivatottak elmélyíteni a témát, és a kulturális élet minden területére érvényes következtetések levonására sarkallni az olvasót. A létezés és a valóság kapcsolatának négy lehetséges stádiumában élhet az ember, ebből a negyedik az, amit a szerző helyesnek és kívánatosnak tart, amikor a létezés kihívásait és a valóság követelményeit egyaránt figyelembe vesszük, harmóniát teremtve a szükségletek és az erkölcsi követelmények között.

This short dissertation evaluates the reality of values through the endeavours of Art in the 20th century. Art is opportune for this, as it is not useful from a definitive perspective, rather its sole function, that a variety of meaning can be derived from the piece from within the sphere of interpretation defined by the object. This is how it attempts to identify and draw away from a person’s bias towards values based on their own reality, or rather the crucial difference between existence and reality. By analysing its cultural experiences over the past 200 years, it attempts to arrive at the reason for the transformation of the western mentality and way of life, respectively, it tries to reveal the ever increasingly evolving rejection of reality by secular society, its withdrawal into pure existence. The theological and philosophical references caused inspiration to expand on the topic, and to prompt the reader to draw conclusions from all of life’s cultural areas. A person can live in the four possible stages of relationship between exiting and reality. Of which the fourth is what the author deems to be correct and desirable, when we take into consideration the challenges of existing and the requirements of reality create harmony between needs and moral demands.

 

Sebján Farkas Zsolt
Molinizmus: Isten szuverenitásának és az ember szabad akaratának egyensúlya?

Az egyháztörténelem folyamán a keresztény teológusok mind Isten szuverenitását, mind az ember döntési felelősségét fontosnak tartották, azonban a két igazságot különböző módon értették, és különböző mértékben hangsúlyozták. Ez alapján a 16.századra két jelentős tábor alakul ki: az arminiánusok, akik főként az ember szabadságát tartották fontosnak, és a kálvinisták, akik leginkább Isten szuverenitását emelték ki. Bizonyos teológusok azonban nem tudták elfogadni egyik rendszert sem, és új utakat kerestek ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Többen közülük a molinizmus mellett döntöttek, amely Isten mindentudásának egy különös aspektusán alapuló filozófiai/teológiai rendszer. Ezen teológusok szerint a molinizmus megvalósítja Isten szuverenitásának és az emberi szabadságnak a Szentírás által kijelentett egyensúlyát.

A molinizmus nevét Luis de Molináról (1535–1600), egy Katolikus reformátorról kapta, és Isten ún. köztes tudásán alapszik. A köztes tudás révén Isten nem csupán azt tudja, hogy egy szabad akarattal rendelkező személy mi mindent tehetne egy adott szituációban, hanem azt is tudja, hogy az a személy pontosan mit tenne egy adott szituációban. Ezen tudás alapján Isten megteremtette a világot, amelyben szuverén módon mindent Ő irányít, miközben az emberek szabad döntéseket hoznak. Más szóval, Isten a köztes tudása által olyan világot teremtett meg, amelyben a felelősséggel felruházott teremtmények pontosan azt teszik szabadon, amit Ő előre meghatározott. Bár a molinizmus több kérdést is felvet, mégis mint lehetséges teológiai rendszer, megbontja a Kálvinizmus és Arminianizmus status quo-ként emlegetett dichotómiáját, és bemutatja, hogy e két megközelítésen kívül létezhetnek más lehetséges magyarázatok is.

Molinism: the balance between God’s sovereignty and man’s free will?

Throughout church history, Christian theologians affirmed both God’s sovereignty and man’s responsibility, but they understood and emphasized the two truths differently. Therefore, by the 16th century, two significant camps had developed: Arminians who mainly emphasized man’s freedom, and Calvinists who accentuated God’s sovereignty. However, certain theologians could not accept either system, and searched for new theories concerning this question. Several of them decided to embrace Molinism, which is a philosophical/theological system based on a unique aspect of God’s omniscience. These theologians believe that Molinism accomplishes the balance between God’s sovereignty and man’s freedom as it is revealed in Scripture.

Molinism is named after Luis de Molina (1535–1600), a Catholic Reformer, and it is based on God’s middle knowledge. By His middle knowledge, not only does God know what a person with free will could do in a certain situation, but He also knows what that person would actually do in that situation. Based on this knowledge, God created the world, in which He sovereignly governs everything, while people make free decisions. In other words, by His middle knowledge God created a world, where responsible creatures freely do exactly what He has predetermined beforehand. Though Molinism raises numerous questions, yet as a viable theological system, it breaks the dichotomy of Calvinism and Arminism and demonstrates that there could be other solutions for God’s sovereignly and man’s responsibility.

Országh István
A Volkskirche-kérdés a két világháború közötti német protestáns teológiai diskurzusban

A két világháború közötti Németországban izgalmas ekléziológiai diskurzus zajlott az egyház szekularizációval való viszonyrendszeréről. Az álláspontok érintették az úgynevezett „népegyház” relevanciájának kérdését is. A népegyház fogalma a 19. században még programként jelentkezik, a terminust a 20. századi diskurzusban azonban egyre inkább empirikus, leíró jelleggel használják. Az állam és az egyház szétválasztása után útkeresés indult meg az egyház berendezkedését illetőleg, melynek legfőbb perspektívája a szekularizációhoz való viszonyrendszer konstruktív feldolgozása volt. A vita során felvetődött a népegyházi formának a kiváltása a szabadegyházi forma (Freikirche) által. A kérdés mind a liberális teológia, mind a dialektika teológia, mind az ortodox luteranizmus körében széleskörű elutasításra talált, ami inspirálhatja a mai ekléziológiai diskurzust is.

Between the two world wars an exciting ecclesiological debate took place in Germany concerning the Church’s relation toward the tendencies of secularization. The theoretical positions included references to the question of the so called Volkskirche. While the notion of People’s Church appears as a general concept in the 19th century, in the 20thcentury the term is merly used in a descriptive, empiric way. Following the dissolution of state and Church a new question arose about the Church’s character. The most dominant perspective in achieving this task was the attempt to work out a constructive relationship between the Church and the secularized world. During thesediscussions it was suggested that the structure of Volkskirche be replaced with that of Freikirche. This suggestion was met with widespread rejection from liberal, dialectic andorthodox Lutheran theologians alike. This debate should inspire present discussions about the Church’s structures.

Kliszek Németh Noémi
Az egyházi humanitárius szervezetek szerepe a katonai egészségügyben válságkezelésben
Lellisi Szent Kamill élete és példája

A történelmi egyházak és a hozzájuk kapcsolódó karitatív szervezetek sajátos helyzetüknél fogva kiemelkedő szerepet játszottak a humanitárius tevékenységek terén. Mivel az emberiségnek gyakran kell szembenéznie válsághelyzetekkel, háborúkkal, így ezek a szervezetek felelősek azért, hogy mind a katonák, mind a civil sérültek fizikai és lelki ellátásban tevékenyen részt vegyenek. Tanulmányomban azt vizsgáltam meg, hogy az egészségügyi katonák védőszentje, Lellisi Szent Kamill élete és példája hogyan járult hozzá a későbbi évszázadok alatt kialakult keresztény humanitárius segítségnyújtás gyakorlatához, valamint az ezen eszme alapján létrejött karitatív szervezetek jelenkori működéséhez.

Traditional churches and their charitable organisations have always played a key role in humanitarian activities. Since humanity must often face crises and wars, we cannot ignore the fact that these groups actively look after the physical and spiritual needs of wounded civilians and soldiers alike. My paper examines how the life and example of Saint Camillus de Lellis, the patron saint of medical soldiers, influenced the development of Christian humanitarian assisstance and the operations of those contemporary charity groups which have a similar motivations.

Joomla templates by a4joomla